Page 72 [72]
OCR
70 / 2.A FÉRFIAK BIOLÓGIAI ÉS SZEXUÁLIS SAJÁTOSSÁGAINAK MEDIKALIZÁCIÓJA... manens részét képezik bizonyos kisebb-nagyobb fokú kockázatok és káresemények (pl. nozokomiális fertőzések) (Illich 1976b, 11). Van azonban az iatrogenezisnek egy árnyaltabb aspektusa is, amelyet Illich »tarsadalmi iatrogenezisnek” keresztelt, és ez a hétköznapi élet medikalizációjából fakad. Illich érvelése szerint a XX. századra széles körben elfogadottá vált az a gyakorlat, amelynek eredményeként az ember bio-pszcicho-szociális életjelenségeit rendre biomedikális narratívákba ágyazza, és egzisztenciálisan fontos történéseit (pl. születés, halál) kizárólagosan orvosi felügyelet alatt tartja elfogadhatónak. A medikalizációt a szerző elsősorban olyan társadalmi jelenségként írja le, amely együtt jár mindazon kulturális megközelítéseink felszámolásával, amelyek a fájdalom, a betegség, a kórház, a születés és halál jelenségeihez hagyományosan kapcsolódtak, és ezeket orvosi nyelvezet és intézkedési körök segítségével törekszünk újrakeretezni. Az iatrogenezis kulturális dimenziója (kulturális iatrogenezis) is erre épül, hiszen a társadalmi-orvosszakmai konszenzus alapján nyomás helyeződik az egyénre, hogy az elfogadhatatlannak ítélt életjelenségeket (pl. öregedés, fájdalom, elmúlás) orvosi beavatkozásokkal próbáljuk elhárítani (Illich 1976a; Illich 1976b). Illich figyelmeztet, hogy a medicina értéksemlegessége csupán illúzió, és be kell látnunk, hogy az orvostudomány a betegségek (társadalmi) iatrogenikus megalkotása nélkül nem létezhet. A kóros állapotok (szindrómák, betegségek, zavarok stb.) tehát nemcsak biológiai, hanem emellett esszenciális értelemben véve történelmi-társadalmi állapotok is. A betegségek osztályozása, a kórházban kezelhető és onnan kirekesztett tünetek nemcsak az orvostechnológia mindenkori felkészültségéről, hanem a társadalmi berendezkedésről is árulkodnak. Az orvostudomány ennek tükrében egy , erkölcsi vállalkozás" (moral enterprise) is, hiszen nyelvhasználatával, eszközeivel és tudásával, mint azt a medikalizált testkép vonatkozásában bemutattam, segít eligazodni alapvető morális értékek meghatározásában (milyen értékeken alapuljon a társadalom, mi az életem értelme stb.), és azok interiorizálásában (hogyan éljem az életem, mit kell tennem és végső soron ki vagyok én). Illich ezzel nem kevesebbet állít, mint hogy a medicina értékorientáló és értékteremtő hatalma szoros hasonlóságokat mutat egy
