Oldal 72 [72]
70 / 2.A FÉRFIAK BIOLÓGIAI ÉS SZEXUÁLIS SAJÁTOSSÁGAINAK MEDIKALIZÁCIÓJA...
manens részét képezik bizonyos kisebb-nagyobb fokú kockázatok és
káresemények (pl. nozokomiális fertőzések) (Illich 1976b, 11). Van
azonban az iatrogenezisnek egy árnyaltabb aspektusa is, amelyet Illich
»tarsadalmi iatrogenezisnek” keresztelt, és ez a hétköznapi élet medi¬
kalizációjából fakad. Illich érvelése szerint a XX. századra széles kör¬
ben elfogadottá vált az a gyakorlat, amelynek eredményeként az ember
bio-pszcicho-szociális életjelenségeit rendre biomedikális narratívák¬
ba ágyazza, és egzisztenciálisan fontos történéseit (pl. születés, halál)
kizárólagosan orvosi felügyelet alatt tartja elfogadhatónak. A medi¬
kalizációt a szerző elsősorban olyan társadalmi jelenségként írja le,
amely együtt jár mindazon kulturális megközelítéseink felszámolásá¬
val, amelyek a fájdalom, a betegség, a kórház, a születés és halál jelen¬
ségeihez hagyományosan kapcsolódtak, és ezeket orvosi nyelvezet és
intézkedési körök segítségével törekszünk újrakeretezni. Az iatrogene¬
zis kulturális dimenziója (kulturális iatrogenezis) is erre épül, hiszen
a társadalmi-orvosszakmai konszenzus alapján nyomás helyeződik az
egyénre, hogy az elfogadhatatlannak ítélt életjelenségeket (pl. öregedés,
fájdalom, elmúlás) orvosi beavatkozásokkal próbáljuk elhárítani (Illich
1976a; Illich 1976b).
Illich figyelmeztet, hogy a medicina értéksemlegessége csupán
illúzió, és be kell látnunk, hogy az orvostudomány a betegségek (tár¬
sadalmi) iatrogenikus megalkotása nélkül nem létezhet. A kóros
állapotok (szindrómák, betegségek, zavarok stb.) tehát nemcsak bio¬
lógiai, hanem emellett esszenciális értelemben véve történelmi-tár¬
sadalmi állapotok is. A betegségek osztályozása, a kórházban kezel¬
hető és onnan kirekesztett tünetek nemcsak az orvostechnológia
mindenkori felkészültségéről, hanem a társadalmi berendezkedésről
is árulkodnak. Az orvostudomány ennek tükrében egy , erkölcsi vál¬
lalkozás" (moral enterprise) is, hiszen nyelvhasználatával, eszközeivel
és tudásával, mint azt a medikalizált testkép vonatkozásában bemu¬
tattam, segít eligazodni alapvető morális értékek meghatározásában
(milyen értékeken alapuljon a társadalom, mi az életem értelme stb.),
és azok interiorizálásában (hogyan éljem az életem, mit kell tennem
és végső soron ki vagyok én).
Illich ezzel nem kevesebbet állít, mint hogy a medicina értékori¬
entáló és értékteremtő hatalma szoros hasonlóságokat mutat egy