Oldal 68 [68]
OCR
66 / 2.A FÉRFIAK BIOLÓGIAI ÉS SZEXUÁLIS SAJÁTOSSÁGAINAK MEDIKALIZÁCIÓJA... 2.10. AZ ANDROGEN ALOPECIA (FÉRFIAS TÍPUSÚ KOPASZODÁS) MEDIKALIZÁCIÓJA Bármennyire triviálisnak is tűnik, fontos leszögeznünk, hogy a szőrzet, első sorban a haj, a testkép megalkotásának esszenciális alkotóeleme. A teljes értékű fejszőrzet az ideálisnak gondolt testkép részeként értelmezhető, melyhez hagyományosan különösen fontos társadalmi, pszichológiai és biológiai üzenetek is kapcsolódnak (Cash 2001, 161-166). Akárcsak számos egyéb, a testkép esetében fontos tényező, úgy a haj esetében is közvetítésre kerülnek különféle szomatikus, mentális és szociális üzenetek az egyén szándékától függetlenül. Conradra támaszkodva megállapíthatjuk, hogy a kopaszság egészen a XIX. század végéig szigorú értelemben véve nem kapcsolódott össze az orvostudománnyal. A jelenség ugyanakkor már egészen korai szövegekben is megjelent, előtérbe helyezve annak - ha nem is orvosi -, de bizonyos problémajellegét. [dőszámításunk előtt 1500-ban, Papyrus és Paracelsus írásaiban is megjelenik a kopaszság, amelyen általában véve az alkímia és a mágia fortélyaival próbáltak úrrá lenni (Conrad 2007, 34). Az 1800-as évek végén, majd egy századdal később, azonban már jól kimutathatóan az orvostudomány hatókörébe vonódott a haj minőségével és mennyiségével kapcsolatos diskurzus. A téma társadalomtudományi vonatkozásában talán leginkább átfogó, Baldness: A Social History című művében Kerry Segrave kronologikusan áttekinti a kopaszodással kapcsolatos orvosi narratívákat, amelyek legfőbb ismérve a multikauzalitásból fakadó bizonytalanság. A fésűkön megtelepedő gombás fertőzéstől kezdve a kalapok vérkeringésre gyakorolt negatív hatásain át a hajvesztés magyarázataként számos dermatológiai, belgyógyászati és genetikai igazoláskísérlet előfordult (Segrave 1996). Könnyen gondolhatjuk, hogy a kopaszodás modernkori medikalizációja a nyugati országokból, elsősorban a XX. századi Egyesült Államokból eredő folyamat. Ennek a tézisnek ellentmondani látszik Ronald Henss összefoglaló közleménye, amelyben a szerző nem mást állít, mint hogy a testszőrzet kulturálisan minden történelmi korban meghatározó tényezőnek mutatkozott, és a kopaszodástól való félelmünk és a vele kapcsolatos szorongäsunk az emberi létmédunkbél fakadó, időkön átívelő kulturális sajátosságunk.
