őrzésén vagy helyreállításán túlmutatnak (Parens 1998). Conrad
kiemeli, hogy mind az Egyesült Államokban, mind Angliában jogi
szabályozással igyekeztek a gyógyszer kozmetikai vagy ,, life-style-drug"
jellegű felhasználását korlátozni. Erre kiváló példa az ezredforduló
Egyesült Királysága, ahol a Viagra receptjét csak és kizárólag olyan
szexuális diszfunkciók esetén lehetett felírni, amelynek hátterében
organikus okok álltak (pl. diabétesz, prosztata daganat, veseelégte¬
lenség stb.) (Conrad 2007, 42). A keresleti oldalról ennek ellenére
óriási igény mutatkozott a gyógyszer alkalmazására, amely a szigorú
receptfelírási protokoll miatt kedvezett a készítmény internetes, sok¬
szor kétes eredetű honlapokról való kereskedelmének. A gyógyszerek
vonatkozásában az illegalitás, és a hamisítvány fogalmai gyakran
egymásból következnek. A WHO becslése szerint 2006-ban a gyógy¬
szerforgalom nagyjából 1090-át hamisítványok tették ki, amelyek
hozzávetőleg 75 és 200 milliárd dolláros pénzforgalmat generáltak
(Chiang et al., 2017, 17-19).
A készítmény néhány év leforgása alatt eltávolodott a kezdeti in¬
tenciójától, vagyis hogy az erekciós problémákkal elsősorban orga¬
nikus okok miatt küzdő férfiaknak nyújtson relatíve biztonságos
gyógyszeres segítséget. Az előzőekben rámutattam továbbá arra, hogy
(1) az androcentrikus tulajdonságok felértékelődéséből, (2) a férfiak
öregedésének szomatizációjából, (3) a penetrációfókuszú szexuális
aktusok normalizációjából és (4) , sex-for-life" kultúra népszerűsíté¬
séből kifolyólag a nyugati országokban mára tömegek számára vált
elfogadottá a szildenafil felhasználása a modern férfiideál elérésének
eszközeként. A medikalizáció térnyerése mellett azonban napjaink¬
ban egyre nagyobb teret kapnak új, a szexuális intimitás horizontját
tágító narratívák (Scheinkman et al., 2022). A penetráció központú
kultúrával szemben sokan hangsúlyozzák az életkorspecifikus sajá¬
tosságoknak megfelelő szexuáledukáció fontosságát, amelynek mot¬
tóját a pszichoterapeuta Suzanne Iasenza ekképpen foglalja össze:
, [Almíg van testünk, megvan a lehetőségünk az érzéki és érzelmi
örömök átélésére, nem számít, hogy milyen jól működnek a részeink"
(Iasenza 2020).