Page 44 [44]
OCR
42 | 2. AFERFIAK BIOLOGIAI ES SZEXUALIS SAJATOSSAGAINAK MEDIKALIZACIOJA... kategóriák szerint; és az orvosi segítséggel kiépített hipochonder tematika az öregedés szomatizálásán keresztül. A következőkben ennek alátámasztására teszek kísérletet. 2.7. A SZEXUÁLIS FUNKCIÓK ÉLETHOSSZIG TARTÓ MEGŐRZÉSÉNEK NORMALIZÁCIÓJA Elsőként a menopauza és post-menopauza esetén jelentkező tünetek enyhítését célzó ösztrogén terápiák vonatkozásában vált széles körben elfogadottá az a nézet, miszerint a jó élet eléréséhez a szexuális funkciók és a fizikai erőnlét megőrzése is kulcsfontosságú. Az örök fiatalság nemi szerepelvárásnak való megfelelés modern eszköze a hormonterápiás gyógyszer (Bell 1999 idézi Marshall - Katz 2002, 45). A potens férfi ideá(l)ja azonban nem csak a huszadik századi társadalmakat foglalkoztatta. Számos szöveghely fennmaradt a férfiasságnak és az erekciós képességnek a megőrzésével kapcsolatos életvezetési tanácsokról. Ezek az antik, középkori és újkori szöveghelyek a prevenció hangsúlyát legtöbbször a megfelelő étrendre, testmozgásra és szexuális aktivitásra helyezték, ugyanakkor a , szakirodalmi szövegek" mellett sok metafizikai, spirituális írás is fennmaradt. Ezek esetenként valamilyen gonosz szellemnek vagy egyenesen az ördögnek a hatásait feltételezték a csökkent szexuális teljesítőképesség hátterében (Bell 1999, 52, idezi Marshall - Katz, 2002, 45-46). Barbara L. Marshall és Stephen Katz a férfi test medikalizacidjat orvostörténeti kontextusban vizsgáló tanulmányukban értékes tézist igazoltak. Ennek tárgya, hogy a XIX. századot megelőzően az öregedés nem számított okvetlenül patologikus folyamatnak, és nem is azonosították azt a szexuális diszfunkciókkal. Bár a szerzőpáros explicit módon nem állítja, hogy a férfiasság medikalizációja XIX-XX. századi jelenség volna, tanulmányuk mégis azt erősíti, hogy a medicina határátlépése, azaz a túlzott medikalizáció, az endokrinológia születéséhez közel eső időszakban történt meg. Ezt az állítást némiképp árnyalják az impotenciával kapcsolatos természet- és társadalomtudományi szövegekben fellelhető interpretációs sémák, melyek nyelvezete sokszor orvosbiológiai gyökerű. Megítélésem szerint az erek
