Oldal 39 [39]
2.5. Az öregedő férfi testek medikalizációja V 37
magazinnak 2014-ben külön e témának dedikált lapszáma jelent meg,
melynek célja az egyes becslések szerint kétmillió dolláros tesztosz¬
teron gyógyszeriparág feltérképezése volt.
A tesztoszteronhoz fűződő társadalmi attitűdök rokonságot mu¬
tatnak az antik férfispecifikus értékekkel. A napjainkban legszélesebb
körben ismert szteroid hormonról ugyanis sokan azt feltételezik, hogy
az általa nyert önbizalom az egyént járulékosan hozzásegíti az előnyös
társadalmi pozíciók megszerzéséhez is (Bassil et al., 2009). Az erő
mint a társadalmi dominancia eszköze, tehát téridőbeli tényezők
függvényében más és más módon, de a kezdetektől fogva a társadal¬
mi hierarchia szervezőelveként és egyéni életcélként is funkcionált.
Vizsgáljuk meg, hogy alátámaszthatóak-e tudományosan a tesztosz¬
teronnal szemben mutatkozó fogyasztói elvárások! Átfogó természet¬
és társadalomtudományi vizsgálatok igazolták, hogy a részben a
tesztoszteron hormon hatására megmutatkozó domináns magatar¬
tásformák számottevő előnyökkel járnak mind az egyén, mind a faj
fennmaradásáért folytatott küzdelemben. Az éberségintelligencia
(AQ), a stressz-szel és a félelemmel szembeni ellenálló képesség,
valamint a fizikai állóképesség mind kapcsolatban állnak a tesztosz¬
teronszinttel, így valóban könnyen tekinthetünk rá egyfajta , csoda¬
hormonként; mely segítheti a társadalmon belüli hierarchiaharcok
leküzdését. Az , egészséges önbizalom" és a bátor ki- és helytállás mint
hagyományosan maszkulin értékek, olyan tömegek által áhított tu¬
lajdonságok, melyek már az antikvitásban is alkalmasnak bizonyultak
két jelenség együttes gerjesztésére: élénk társadalmi (pedagógiai,
axiológiai) és tudományos (politikai, természettudományos) diskur¬
zust bontakoztattak ki. A XX. század óta viszont tudjuk, hogy a hor¬
mon finomhangolásának kulcsát az egészségügyi intézmények falai
közt is kereshetjük, így azáltal, hogy a biomedicina a férfi jellem
formálásáról szóló diskurzust hatókörébe vonta, a férfiak tradicioná¬
lisan fontos erényét is a medikalizáció tárgyává tette.
A helyzet azonban ennél jóval árnyaltabb, hiszen téves ok-okoza¬
ti kapcsolatot feltételezünk a magasabb tesztoszteronszint és a társa¬
dalmi dominancia vagy társadalmi előjogok között. A hormonról
kezdetben kialakított tudományos, majd a laikusok által ezen keresz¬
tül megformált kép azonban korrekcióra szorul. A másokat háttérbe