Seite 17 [17]
2.3. A maszturbacié medikalizAcioja és demedikalizacidja \ 15
2.3. A MASZTURBACIO MEDIKALIZACIOJA ES DEMEDIKALIZACIOJA
A maszturbáció és a homoszexualitás kivonása az orvosi felügyelet
alól a demedikalizáció talán legszélesebb körben ismert két példája.
Mi járult hozzá ehhez a , felszabaduláshoz"? Ha a medikalizáció esz¬
szenciális értelemben véve normalizáció, mely által nem kívánatos
magatartások felügyelete, szelekciója és egyben a társadalmat irányí¬
tó erkölcsi szabályok megalkotása és újraírása történik, joggal me¬
rülhet fel bennünk a kérdés, mi vezethetett el addig, hogy a hatalom
lemondott, vagy lemondani kényszerült számára egykor fontos és
ellenőrizni kívánt életterületekről.
Elsőként vizsgáljuk meg a patologizáció (betegségként való meg¬
ragadás) mögött felsejlő okokat, vagyis tekintsük át a medikalizá¬
ciónak kedvező társadalmi kontextus jellegzetességeit, és a masztur¬
báció, később pedig a homoszexualitás orvosi kontroll alá kerülését
és fokozatos kivonódását. Elemzésemben nagyrészt Foucault narra¬
tíváját követem, aki egyszerre genealógiai? és archeológiai! vizsgálat
tárgyává tette az emberi szexualitást, annak is főként a férfiakat és
a házastársi kapcsolatot érintő részeit. Célom annak megértését elő¬
segíteni, hogyan működik a medikalizáció, amelyet Foucault alapján
eredendően diszkurzív hatalmi stratégiaként kell elgondolnunk.
> A genealógia kifejezést Foucault Nietzsche A morál genealógiája című írása
nyomán használja. Ez a módszer azt igazolja, hogy egy gondolati rendszer
kialakulása nem racionális alapokra visszavezethető társadalmi folyamatoknak,
hanem a történelem kontingens fordulatainak eredménye.
: Foucault értelmezésében a történelem nukleusza a beszéd, így az archeológia
voltaképpen a diskurzusok felemelkedésének és bukásának története. Ahogy
A szexualitás története első kötetében írja, az archeológia hivatott feltárni , azok¬
nak az intézményeknek, gazdasági folyamatoknak, társadalmi viszonyoknak
[azt] az egész területét, amelyeket követve egy beszédképződmény tagolódhat?
(Foucault M.: A szexualitás története I. A tudás akarása. Atlantisz, 1999, 211).