Oldal 12 [12]
10 / 2.A FÉRFIAK BIOLÓGIAI ÉS SZEXUÁLIS SAJÁTOSSÁGAINAK MEDIKALIZÁCIÓJA...
cionizmus. A betegségek kóroktanának tökéletesítése természetesen
szükségszerű, azonban az orvoslás története bővelkedik az olyan pél¬
dákban, melyekben a komplex bio-pszicho-szociális beágyazottságú
életjelenségek leegyszerűsítve, a társadalmi-környezeti tényezőktől
függetlenül kerültek a biomedicina hatókörébe. Az elmekóroktan
tekintetében A Mentális Betegségek Diagnosztikus és Statisztikai Kézi¬
könyvének legfrissebb kiadása (DSM-V-TR) is hangsúlyozza, hogy
szemben a korábbi ajánlásokkal, immár elengedhetetlen az egyén
szociokulturális sajátosságait is figyelembe venni a klinikai kép érté¬
kelésekor. Azaz, egy személy diszfunkcionális viselkedésjegyei ártal¬
matlanul (sine morbo) is betagozódhatnak bizonyos kulturális sémák,
rítusok közé, így a diagnosztizáló orvosnak a tünetek feltárásakor , a
szenvedésről beszámoló személynek" mint radikálisan társadalmi
lénynek a megértésére kell törekednie (Nussbaum 2014, 1823).
A naturalista koncepció kidolgozásában nagy szerepet játszott John
Guyett Scadding, aki elsőként definiálta a betegséget biológiai hát¬
ranyként (biological disadvantage). Meghatározása szerint a betegség
előfeltétele, hogy egy jelenség eltér a társadalmi átlagtól, illetve bio¬
lógiailag előnytelen (pl. a várható élettartamot csökkenti). A natura¬
lista szemléleten belül fontos megemlíteni Christopher Boorse-t, a
biostatisztikai egészségmeghatározás leghíresebb alakját, aki a bioló¬
giai funkciók statisztikai értékelésében látta a medicina tisztán tudo¬
mányos megalapozhatóságának sikerét. Ennek kiindulópontja az a
feltételezés, miszerint ha a betegségek a faj biológiai sajátosságaitól
való eltérések, ezek felismerése a természettudományok feladata, és
e folyamatban nincs szükség társadalmi értékítéletekre (Boorse 1977),
így az orvosláshoz tisztán természettudományos módszerek kellenek.
Boorse a tudományos fejlődés célját a diagnosztikai folyamatot aka¬
dályozó kulturális hatások levetkőzésében látta, a betegségek lecsu¬
paszítását a társadalmi (szociokulturális) beágyazottságáról.
A naturalizmus másik jellegzetes típusa az egészségesnek fajtipi¬
kusként, természetesként való leírását hirdeti. A koncepció talán leg¬
hiresebb kepviselöje James Wakefield, a „hibrid-naturalizmus” kidol¬
gozója. Álláspontja összecseng Scadding és Boorse koncepciójával,
hiszen a betegség definícióját ő is objektív módon keretezhetőnek
gondolta el. Az ilyen állapot referenciapontja a káros diszfunkciona¬