Oldal 11 [11]
2. A FÉRFIAK BIOLÓGIAI
ÉS SZEXUÁLIS SAJÁTOSSÁGAINAK
MEDIKALIZÁCIÓJA
A XIX-XXI. SZÁZADBAN
2.1. AZ EGÉSZSÉG ÉS BETEGSÉG FOGALOMPÁR DEFINÍCIÓS KÉRDÉSEI
Az egészség és betegség fogalmai az orvostudomány legalapvetőbb
kifejezései közé tartoznak, amelyekről hajlamosak vagyunk azt gon¬
dolni, hogy értékítéletektől mentes, objektív alapokon nyugszanak.
Ez azonban nem így van, hiszen bár a biomedicina tudásanyaga át¬
fogóbb és részletesebb, mint valaha, a mai napig visszatérő vita tárgya,
hogy végső soron mely állapotokat tartjuk kezelendőnek, és melyeket
nem. Az egészség és betegség állapotainak elkülönítése a naturalista
és normativista koncepciók megkülönböztetésére épül. A két meg¬
közelítés alapvetően abban különbözik egymástól, hogy a naturalis¬
ta definíciók azt állítják, empirikus, tapasztalati úton elhatárolhatók
egymástól az egészséges és beteg emberek, azaz tisztán természet¬
tudományos eszközökkel lehetséges a testi és mentális betegségek
osztályozása. A normativista nézetek szerint azonban a két állapot
értelmezhetetlen azok nélkül a társadalmi-kulturális viszonyok nél¬
kül, amelyben a betegséget felismerik, így a tapasztalati úton szerzett
tudás kiegészítésre szorul a nem orvosbiológiai, történelmi-társadal¬
mi tényezők garmadájával (Kovács 2006, 124).
A naturalista egészségdefiníciók kiindulópontja az egészség nega¬
tív meghatározása, amely szerint az egészséges ember az, aki nem beteg.
Ez egyrészt jelentheti azt, hogy az organizmusok, az egészséges szerv¬
rendszerek, a szervek, és folytatva a sort az elemi alkotóelemekig,
statisztikai adatai alapján (Gauss-görbe) meghúzható a normális
(egészséges) és abnormális (egészségtelen) közötti határvonal (Kovács
2006, 124). A naturalizmus terminológiai paradigmája az objektivi¬
tásra való törekvés, és a diagnosztikát zavaró, relatívnak mondható
(társadalmi, kulturális stb.) komponensek kiiktatása, vagyis a reduk¬