Oldal 9 [9]
1. ELŐSZÓ
A személyre szabott orvoslás (personalized medicine, PM) a medi¬
cina egyik legújabb paradigmájaként értelmezhető. Az ilyen szem¬
léletű diagnosztikus, prevenciós és kuratív ellátások kiindulópontja
egy meglehetősen összetett információhalmaz, amely a beteg egyén
genomjából, fajtipikus funkcionalitásából, környezeti sajátosságaiból,
valamint egészség- és betegségmagatartásaiból tevődik össze (Rede¬
kop 2013). A , személyre szabott" jelző mellett használatos , precízi¬
ós" (precision) és stratifikált (stratified) kifejezések egymas szino¬
nimáiként ugyanazt a paradigmát írják le: a lehetőségekhez mérten
a beteg sajátosságaihoz leginkább illő kezeléstípus megválasztására
kell törekedni.
A PM mint személyre szabott ellátási módszer összhangban van
az orvosi etika alapvető normáival, hiszen a célzott diagnosztikus és
terápiás lehetőségek megválasztásához az ártalomcsökkentés is pá¬
rosul, így kétségtelenül meghatározó szerepet prognosztizálhatunk
az erre építő eljárásoknak. Kevéssé egyértelmű, hogy a PM pusztán
technikai vagy antropológiai fordulatot is hoz-e majd magával. Op¬
timális esetben az egyén nukleotidjait, legelemibb alkotórészeit (is)
megismerni vágyó diagnosztikus és terápiás irányzat értékelésekor a
dehumanizálódás lehetőségének fel sem szabadna merülnie. Sőt,
nehéz ennél személyre szabottabb egészségügyi szolgáltatást körvo¬
nalazni, amely az ellátotthoz kapcsolódó megannyi faktort szinopti¬
kusan számításba veszi. A bioetikusnak azonban ebben a pillanatban
magára kell öltenie az advocatus diaboli" szerepét, és a , személyre
szabott" és , precíziós" jelzőket kritikai megközelítésben kell vizsgäl¬
nia. Mit is jelent valójában a perszonalizáció a betegre nézve? Nem
1
Ördög ügyvédje