Oldal 59 [59]
OCR
Oktatásfejlesztési innováció és hálózatépítés a magyarországi felsőoktatásban összegeztük a technológia szerepéről és a kapcsolódó módszertani kérdésekről a felsőoktatást illetően (Hülber és mtsai., 2020). Ezen kutatások kiemelten fontos eredménye a felsőoktatásban oktatók tudatos digitális eszközhasználatát segítő kézikönyv kiadása (Dringó-Horváth Ida és mtsai., 2020), melynek tartalmát a Pedagógusok Digitális Kompetenciájának Európai Referenciakerete (Digital Competence Framework for Educators, Dig-CompEdu) alapjan fogalmaztuk meg (Redecker, 2017). A bevezető tanúsága szerint egy nagyon gyakorlatorientált műről van szó, így azóta is a központ digitális kompetenciafejlesztésének alapjait képezi: s Az egyes fejezetek tartalmi felépitése a DigCompEdu-keretrendszerben megfogalmazott tevékenységek mentén zajlik. A legfontosabb elméleti tudnivalók rövid kifejtése mellett, gyakorlatias formában, módszertani ötletekkel, röviden vázolt jógyakorlatokkal és példákkal mutatjuk be az egyes tevékenységek megvalósítási lehetőségeit. Minden fejezethez készítettünk továbbá néhány kapcsolódó, részletesen leírt jógyakorlatot, melyek segítséget nyújtanak az olvasottak saját gyakorlatunkba való átültetéséhez (1. melléklet). Az egyes fejezetekben megjelenő hasznos szoftverek és alkalmazások részletesebb leírását egy összefoglaló táblázat tartalmazza (2. melléklet), míg a megjelenő, fontosabb fogalmak rövid definiálására a fogalomgyűjteményben kerül sor (3. melléklet). Fejezetenként megszólaltatunk továbbá két, az adott témával kiemelten foglalkozó, tudományosan elismert, a felsőoktatásban (is) oktató szakembert" (Redecker, 2017). A kézikönyv angol nyelvű megjelentetése (Dringó-Horváth és mtsai., 2022) révén a tartalom nemzetközi kutatási és oktatási projektekben is felhasználhatóvá vált (OECD, 2023; PROFFORMANCE, 2022), ezen felül pedig jól hasznosítható a KRE-n oktató, nem magyar anyanyelvű oktatók számára szervezett oktatásinformatikai továbbképzéseknél. A Központtovábbi kutatási tevékenységét tekintve szintén a technológia, a digitalizáció játszotta a főszerepet. Ennélfogva két további digitális kompetenciamérés is következett a DigCompEdu keretrendszer használatával, melyeknél egy-egy újabb fókuszterület is górcső alá került: 2022-ben a technostressz okainak és lehetséges csökkentésének vizsgálata egyetemi oktatók körében (Dringó-Horváth és mtsai., 2023; T. Nagy DringóHorváth, 2024), míg 2023/24-ben a digitalizáció szempontjából kiemelten aktuális téma, a mesterséges intelligencia került a középpontba. Ez utóbbi mérések különlegessége, hogy az oktatói és a hallgatói szempontokat egyaránt vizsgálja, és a kettő összevetése révén kíván hozzájárulni az MI etikus és adekvát felhasználásához a felsőoktatásban. Elsőként egy országos, nagymintás (N-1027) hallgatói felmérés az MI-vel kapcsolatos ismeretek, attitűdök és a tanulási-tanítási folyamatban való felhasználást mérte (Rajki és mtsai., 2024). Ezzel szinte párhuzamosan, azonos területek mentén, de kiegészítve az oktatói, kutatói munka során való MI-használattal, egy szintén nagymintás (N-1158) országos mérés az egyetemi oktatók szempontjait vizsgálja a témához kapcsolódóan (jelenleg publikálás alatt). A vizsgálatok megfelelő elmélyítése céljából 2024 május-augusztus között oktatói interjúk felvétele zajlott (N-40), melyek lehetővé teszik az MIhez való viszonyulás, attitűd, valamint oktatói MI-használat mélyebb feltárását; illetve azt kutatja, mely területeken igényelnek segítséget, támogatást az oktatók az MI-hez kapcsolódóan (jelenleg az adatok elemzése zajlik).
