Oldal 59 [59]
Oktatásfejlesztési innováció és hálózatépítés a magyarországi felsőoktatásban
összegeztük a technológia szerepéről és a kapcsolódó módszertani kérdésekről a felső¬
oktatást illetően (Hülber és mtsai., 2020). Ezen kutatások kiemelten fontos eredménye
a felsőoktatásban oktatók tudatos digitális eszközhasználatát segítő kézikönyv kiadása
(Dringó-Horváth Ida és mtsai., 2020), melynek tartalmát a Pedagógusok Digitális Kom¬
petenciájának Európai Referenciakerete (Digital Competence Framework for Educators,
Dig-CompEdu) alapjan fogalmaztuk meg (Redecker, 2017). A bevezető tanúsága szerint
egy nagyon gyakorlatorientált műről van szó, így azóta is a központ digitális kompeten¬
ciafejlesztésének alapjait képezi:
s Az egyes fejezetek tartalmi felépitése a DigCompEdu-keretrendszerben megfogal¬
mazott tevékenységek mentén zajlik. A legfontosabb elméleti tudnivalók rövid kifejtése
mellett, gyakorlatias formában, módszertani ötletekkel, röviden vázolt jógyakorlatokkal
és példákkal mutatjuk be az egyes tevékenységek megvalósítási lehetőségeit. Minden fe¬
jezethez készítettünk továbbá néhány kapcsolódó, részletesen leírt jógyakorlatot, melyek
segítséget nyújtanak az olvasottak saját gyakorlatunkba való átültetéséhez (1. melléklet).
Az egyes fejezetekben megjelenő hasznos szoftverek és alkalmazások részletesebb leírását
egy összefoglaló táblázat tartalmazza (2. melléklet), míg a megjelenő, fontosabb fogal¬
mak rövid definiálására a fogalomgyűjteményben kerül sor (3. melléklet). Fejezetenként
megszólaltatunk továbbá két, az adott témával kiemelten foglalkozó, tudományosan
elismert, a felsőoktatásban (is) oktató szakembert" (Redecker, 2017).
A kézikönyv angol nyelvű megjelentetése (Dringó-Horváth és mtsai., 2022) révén a
tartalom nemzetközi kutatási és oktatási projektekben is felhasználhatóvá vált (OECD,
2023; PROFFORMANCE, 2022), ezen felül pedig jól hasznosítható a KRE-n oktató, nem
magyar anyanyelvű oktatók számára szervezett oktatásinformatikai továbbképzéseknél.
A Központtovábbi kutatási tevékenységét tekintve szintén a technológia, a digitalizáció
játszotta a főszerepet. Ennélfogva két további digitális kompetenciamérés is következett
a DigCompEdu keretrendszer használatával, melyeknél egy-egy újabb fókuszterület is
górcső alá került: 2022-ben a technostressz okainak és lehetséges csökkentésének vizs¬
gálata egyetemi oktatók körében (Dringó-Horváth és mtsai., 2023; T. Nagy Dringó¬
Horváth, 2024), míg 2023/24-ben a digitalizáció szempontjából kiemelten aktuális téma,
a mesterséges intelligencia került a középpontba. Ez utóbbi mérések különlegessége,
hogy az oktatói és a hallgatói szempontokat egyaránt vizsgálja, és a kettő összevetése
révén kíván hozzájárulni az MI etikus és adekvát felhasználásához a felsőoktatásban.
Elsőként egy országos, nagymintás (N-1027) hallgatói felmérés az MI-vel kapcsolatos
ismeretek, attitűdök és a tanulási-tanítási folyamatban való felhasználást mérte (Rajki
és mtsai., 2024). Ezzel szinte párhuzamosan, azonos területek mentén, de kiegészítve az
oktatói, kutatói munka során való MI-használattal, egy szintén nagymintás (N-1158)
országos mérés az egyetemi oktatók szempontjait vizsgálja a témához kapcsolódóan
(jelenleg publikálás alatt). A vizsgálatok megfelelő elmélyítése céljából 2024 május-au¬
gusztus között oktatói interjúk felvétele zajlott (N-40), melyek lehetővé teszik az MI¬
hez való viszonyulás, attitűd, valamint oktatói MI-használat mélyebb feltárását; illetve
azt kutatja, mely területeken igényelnek segítséget, támogatást az oktatók az MI-hez
kapcsolódóan (jelenleg az adatok elemzése zajlik).