Seite 58 [58]
Dringó-Horváth Ida
elképzelés, kínálat (top down), míg az utóbbi az alulról szerveződő egyéni / közösségi
megkereséseknek ad teret (bottom up), ahogyan ezt az alábbi ábra is szemlélteti (16.
ábra, vö. Dringó-Horváth, 2023; Dringó-Horváth g T. Nagy, 2023, 20249:
+
Visszacsatoläs
(Reflexiö, dijazés) A,
+ (I) Módszertani díjak,
+ (A) A tanítás- tanulásra
fókuszáló tudományosság,
kutatások pályázatok
kiírása, szervezése
Igényfelmérés
+ (A) A tanítás- tanulásra
fókuszáló tudományosság,
kutatások
Fejlesztés — Bottom up Fejlesztés -— Top down
s (B) Módszertani ajánlások,
segédletek (tutorial, blog, podcast
stb.)
s (C) Általános módszertani képzések/
s (F) Egyéni konzultációk és
tanácsadás 3 en
« (G) Szakmai önfejlesztö
közössegek elösegitese
(hälözatepites, mentoräläs) workshopok szervezese
s (H) Stratégiai vezetői tanácsadás s (D) Tanszéki / intézeti, szaktárgy¬
(beszerzésekhez, fejlesztésekhez specifikus workshop (igény alapján)
stb.) s (E) Oktatásfejlesztési projektek,
innovatív kezdeményezések
támogatása
16. ábra. A KRE IKT kutatóközpontja által működtetett komplex fejlesztési rendszer, saját
szerkesztés
3.1.1 Igényfelmérés
A fejlesztésben részt vevő oktató és nem oktató munkavállalók rendszeres (digitális)
kompetencia és eszközhasználati felmérése, valamint a fejlesztéshez kapcsolódó igény¬
felmérés a kutatási tevékenységcsoport (A) részeként jelenik meg. A kapott eredmények
beépítésre kerülnek a fejlesztési folyamatba, valamint a rendszeres időközönkénti nyo¬
mon követést is biztosítják.
A központ kiindulási alapjául szolgáló kutatócsoport legfőbb kutatási tevékenysége
az egyetemi oktatók digitális kompetenciáinak fejlesztésére fókuszált, mely munkához
kapcsolódóan Magyarországon elsőként készítette el a DigCompEdu keretrendszer fel¬
sőoktatási változatának magyar fordítását, és végzett országos felmérést a tanárképzési
modulban oktató egyetemi tanárok körében (Dringó-Horváth és mtsai., 2020, 2020;
Horváth és mtsai., 2020). Ezen kutatásokhoz kapcsolódóan később megtörtént a mérő¬
eszköz validálása is (Horváth és mtsai., 2024). A kvantitatív méréseket szakértői inter¬
jús, kvalitatív kutatással is elmélyítettük: az oktatásinformatika szakértőivel folytatott
interjúk szintetizálásával próbáltunk meg helyzetképet adni a digitális oktatás hazai
állapotáról, de egyben a szemléletformálás és a módszertani fejlesztés is célként fogal¬
mazódott meg, amikor a terület legjelentősebb tudományos képviselőinek gondolatait
+56 +