Az egyetemi szervezeti struktúrában való megjelenésnél tapasztalható átfedésre
(technológiai irányultság a konkrét szervezeti elhelyezkedés helyett) már az 1.2.-es feje¬
zetbenis kitértünk. Mivel azonban a hazai kutatások erős technológiai fókuszt mutattak
az oktatásfejlesztés területén, akomplex modellben meghagytuk a négy részre tagolást,
a korábbi kiegészítő megjegyzés mellett.
A működési formáknál megjelenítettük a 2024-es felmérésben tapasztaltakat is, vagy¬
is azt, hogy sok intézményben az erre kijelölt, egyéb alapfeladattal rendelkező személyek
vagy egységek célfeladat formájában látják el az oktatásfejlesztési feladatokat.
Az utolsó dimenziónál pedig Kozma (2024) háromosztatú besorolását további négy
elemmel egészítettük ki a hazai kutatási eredmények alapján előforduló legfőbb te¬
vékenységi fókuszpontok alapján. Megjegyzendő továbbá, hogy ez a dimenzió nem
gradálható: a többi szinttől eltérően itt nem jelenik meg valamiféle egyértelmű ,evo¬
lúció", vagy kevesebb-több skála, hanem az oktatásfejlesztés sokrétű tevékenységi irá¬
nyultságát mutatja. Ennélfogva itt egyszerre több kategória is megjelenhet egy-egy ok¬
tatásfejlesztési egységnél, illetve a tevékenységek sora is folyamatosan bővíthető.
Az így összeállított komplex modell-hálózat alapján akár konkrét szervezeti egységek
besorolását is elvégezhetjük. Példának okáért álljon itt a könyv szerzője által vezetett
egység, a KRE IKT Kutatóközpont (részletesen lásd 3. fejezet) besorolása: a központ i)
egy olyan térségben működik, ahol az intézmények kisebb hányada rendelkezik oktatás¬
fejlesztéssel (vö. Horváth, 2021), ii) az intézményi struktúrát tekintve központi szervezeti
egységként, saját költségvetéssel, iii) önállóan, saját állománnyal működik, iv) tevékeny¬
sége pedig legfőképpen az oktatók támogatására irányul, kiegészülve a tanítás-tanulásra
fókuszáló tudományos munkával és a (vezetői) stratégiai tanácsadással.