Page 48 [48]
Dringó-Horváth Ida
Magas, 77 feletti összpontszámmal, azaz 3,5 fölötti átlaggal értékelték a megkér¬
dezett vezetök az aläbbiakat: oktatäsinformatika (összpontszäm=90,2, ätlag=4,1),
értékelés és visszajelzés (összpontszám-88, átlag-4,0), haladö oktatäsmödszertan
(összpontszäm=85,8, ätlag=3,9), a mesterseges intelligencia (MI) célzott megjelenteté¬
se (összpontszäm=83,6, ätlag=3,8), Es az oktatästervezes területe (összpontszäm=79,2,
ätlag=3,6). Egyedül ez utöbbinäl mutatkozott - a többihez kepest — valamivel magasabb
intézmények közötti szóródás (szórás-1,6), így kimondható, hogy a területek egysége¬
sen jellemzőek a hazai oktatásfejlesztési kontextusra. A megjelenített témakörök jól
mutatják a korábban már tárgyalt, a hazai kontextusra jellemző erőteljesebb digitális,
technológiai fókusz.
A formális kurzusokon való részvétel többnyire megjelenik az intézményi teljesít¬
ményértékelés részeként (7796), de bizonyos egységek részvételi igazolás, tanúsítvány,
esetlegesen digitális kitűző formájában adnak elismervényt a részvételről (6496). Kisebb
arányban ugyan, de a vezetők megítélése alapján az egyéni, informális vezetői elismerés
is jelen van az intézményekben a képzésekhez kapcsolódóan (3299). Csupán 9996-ban
jelezték a résztvevő egységek vezetői, hogy az oktatásfejlesztésbe való bekapcsolódás
semmilyen ellenszolgáltatással nem jár az adott intézményben.
A képzésekhez kapcsolódóan az egységvezetők a kérdőívben felsorolt kihívásokat a
következő mértékben érzékelik (több válasz is megjelölhető volt): A válaszadók egyön¬
tetűen a részvételhez szükséges idő hiányát látják a legnagyobb kihívásnak (9196), ami
megnehezíti az oktatók bekapcsolását a formális képzésekbe. Erősen megjelenik ezen túl
az oktatási terület elhanyagolása az akadémiai szféra szakmai előmenetelében (5599); il¬
letve az, hogy rendszeresen ugyanazok vesznek részt a kurzusokon, és nehéz bővíteni az
aktívan érdeklődő, kurzusokat rendszeresen látogató kollégák körét (4596). Azonos mér¬
tékben mutatkozik problémásnak a résztvevők megfelelő aktivizálása a w horkshopokon és
az alacsony motiváció a részvételre (41-41%), az eréforrashianyt pedig — személyzet, idő
vagy finanszírozás tekintetében — a válaszadók 3696-a éli meg nehézségként. Örömteli,
hogy az egységvezetők meglátása szerint csupán marginálisan (996) nehezíti a képzések
gyakorlati jellegét az, hogy az oktatók nem szívesen osztják meg vagy reflektálják sa¬
ját jógyakorlataikat, oktatási tapasztalataikat. A leginkább megjelenő problémaköröket
korábbi hazai kutatások is jelezték (vö. Bodnár, 2024; M. Pintér és mtsai., 2021), tehát
vélhetően a hazai felsőoktatási rendszerben gyökerező, akár huzamosabb ideje fennálló
problémákról beszélhetünk, melyek kezelése tudatos és erős beavatkozást igényel, akár
országos szinten.
A 2024-es kutatás különlegessége, hogy az oktatásfejlesztési vezetők alapvető szemé¬
lyes adatainak bekérésével első ízben ad képet a munkakört betöltők szakmai és szemé¬
lyes jellemzőiről. Az ehhez a blokkhoz tartozó kérdőívtételeket a 27 egységvezetőből 26
töltötte ki. Érdekes eredmény, hogy a vizsgált egységek vezetői nagyrészt máshol vannak
állományban és vezetői megbízással dolgoznak (pl.: valamely karon, intézetben, 18 fő)
és csak kisebb hányaduk van foglalkoztatva az adott egységben, jellemzően teljes mun¬
kaidőben. Ez a bizottsági, munkacsoporti szerveződési formánál teljesen érthető (10
fő), de majd ugyanilyen mértékben jellemző vezetési konstrukció ez az önálló szervezeti
egységek esetében is (8 fő). Annak ellenére, hogy a központi szervezeti egységeknél nem
+ A6 +