Oldal 43 [43]
OCR
Oktatásfejlesztési innováció és hálózatépítés a magyarországi felsőoktatásban Az oktatásfejlesztési egységek alapítási évszámát (a jelenlegi, fent megadott működési formához kapcsolódóan), illetve az aktuális állományi létszámot mutatja az alábbi összesítő, 9. ábra: a. —— u Alapítás (év) szalétszám (fő) — 2024 2024 2024 | 28 2020 2015 2010 9. ábra. A hazai módszertani központok áttekintése az alapításuk éve és a foglalkoztatott alkalmazottak száma alapján, saját szerkesztés, 2024 (N-27) nee moe A 27 oktatásfejlesztési egységvezető által adott válaszok megerősítik a korábbi, kisebb mintán végzett eredményeket: 2015-től kezdtek erőteljesebben megjelenni ezen egységek a hazai felsőoktatásban, de túlnyomó többségük (19 egység, 7096) alakulási éve 2020—2024 közé tehető. További beszámolók révén (Bodnár, 2024; M. Pintér és mtsai., 2021) tudjuk, hogy a COVID19-pandémia okozta intézményi technológiai, illetve az oktatók pedagógiai és módszertani hiányosságai jelentős katalizátorként működtek. Az alkalmazottak létszámadatainak értelmezésénél érdemes több szempontot is figyelembe venni: Sokat elárulhatnak az intézményi oktatói, illetve hallgatói létszámra vetített arányok, melyek tekintetében a FIR adatbázis ad hasznos felvilágosítást (Oktatási Hivatal, 2024). De az így kapott átlagértékek önmagukban többnyire nem elegendőek, hiszen a központok különböző működési elvek mentén szervezhetik erőforrásaikat (pl. több/kevesebb óraadó bevonása, mentorhálózatok kapacitásainak felhasználása vagy bizonyos elemek kiszervezése külső cégek számára). Fontos továbbá annak meghatározása, hogy mely munkavállalói csoportokat vonjuk be az intézmények közötti összehasonlításba, hogyan és mennyiben vethetők össze az egyes feladatkörökhöz kapcsolódó humán erőforrások. A terület további kutatása javasolt, hogy a fentiek részletesebb vizsgálása és a pontos körülmények feltárása révén az egyes egységek humánerőforráskapacitásairól képet kapjunk. +4] »
