Page 40 [40]
OCR
Dringó-Horváth Ida kutatás és konferenciaszervezés vagy a mentorprogramok jelenléte az intézményi célkitűzések, a stratégiai elképzelések és a humaner6forrasok jelenléte központonként igen eltérő képet mutat. 2.2.2 Online kérdőíves felmérés — 2024 Az IKT Kutatóközpont legújabb, 2024 nyarán készített felmérése a 2022-es kérdéssorra (Dringö-Horväth, 2023; Dringö-Horväth & T. Nagy, 2023) épült, melynek aktualizálása és további bővítése során két alapvető jelentőségű mérőeszközt is felhasználtunk, részben inspirációs jelleggel, részben konkrét kérdések adaptált átemelésével: s Felhasználásra került az európai intézmények oktatásfejlesztését feltérképező Staff development for learning and teaching at European universities (STAFFDEV 2024-2026) projekt kerdöive (vö. 4.3 fejezet), melynek 5 szakaszäböl a felméréshez kapcsolódóan a 2., Az intézményi szervezett oktatásfejlesztési megközelítések és tevékenységek c. részből válogattunk, valamint s az észak-amerikai és kanadai térségek első nagymintás, felsőoktatási intézményi oktatásfejlesztési felmérés (Sorcinelli, 2006) egy évtizeddel későbbi, aktualizált változata (Beach és mtsai., 2016), ebből is különösen a kifejezetten egyetemi oktatásfejlesztési vezetőknek szóló kérdések (16—33 kérdések). Az átemelt kérdéseket részben vagy egészében hasznosítottuk, de a fordításon túl minden esetben megtörtént az egyes kérdőívtételek hazai kontextusra szabása. Az így létrehozott mérőeszközt a 3. melléklet tartalmazza. Az adatgyűjtést a felsőoktatás-fejlesztés területén újonnan alakult MRK munkacsoporthoz (bővebben lásd 4.1.1. fejezet) csatlakozott 45 intézmény körében végeztük 2024 nyarán, melyből 35 intézményhez kapcsolódóan kaptunk tájékoztatást 39 oktatásfejlesztési intézményi delegált (jellemzően oktatásfejlesztési egységvezető) által. Ebből kitűnik, hogy néhány hazai egyetem több, általában különböző formájú oktatásfejlesztési egységgel is rendelkezik. A bevezetőben említett OECD kutatástól eltekintve (Horváth, 2021) ez az eddigi legátfogóbb felmérés a területen: a 63 magyar felsőoktatási intézményből (KSH, 2023) 569 adott részletes visszajelzést az oktatásfejlesztési tevékenységükkel kapcsolatosan. A megjelenési formák a központi, saját költségvetéssel rendelkező önálló egységektől kezdve, az ilyen céllal szerveződő bizottságokon át, egészen az egyszemélyes , területi megbízottak" szintjéig terjednek, illetve szép számmal vannak jelen olyan egységek is, amelyek alapvetően más céllal és feladatkörrel jöttek létre, de célfeladatként látják el az intézményi oktatásfejlesztést is. Az intézményi hovatartozás vizsgálatakor a Bodnár (2024) által javasolt négyes osztásból (központi, kari, hálózati, illetve technológiacentrikus modell) az első hármat jelenítette meg a kérdőív, melyek valóban a szervezeti struktúrában való elhelyezkedésre koncentrálnak (vö. 1.2. fejezet), további elemekkel kiegészítve a hazai kutatások és szakmai diszkusszió alapján. A felkínált szerveződési formák azonban még így sem bizonyultak minden esetben elégségesnek: volt, hogy nem volt besorolható az adott + 38 +
