Ami a központok méretét illeti, azt látjuk, hogy 3 és 15 fő közötti létszámmal rendel¬
keznek, főként e-learning szakértők, tanfolyam-adminisztrátorok, informatikai szak¬
emberek, akik különös hangsúlyt fektetnek az LMS-ekre. Bár Kanada és Magyarország
felsőoktatási rendszere eltérő, így a létszámadatok csak a hallgatói összlétszámadatokkal
együtt adnak megfelelő támpontot, mégis érdekes adalék, hogy egy 2018-as felmérés
alapján a Kanadában működő hasonló központok alkalmazottainak létszáma 9 és 71
között volt (vö. Forgie et al. 2018).
Az intézményi hovatartozás tekintetében azt látjuk, hogy ezen szervezeti egységek
többnyire a rektorhoz / rektorhelyetteshez tartoznak (13-ból 8-nál ezt látjuk), de elő¬
fordul kancellári vagy megosztott vezetés is. Tehát mindenképpen inkább centralizált
egységekről beszélhetünk, amelyek az egész egyetem, az összes kar számára nyújtanak
szolgáltatásokat. Ezen túlmenően azt is láthatjuk, hogy bizonyos esetekben - akár első
lépésként — az oktatásfejlesztési és módszertani támogatás meghonosítását a már meg¬
lévő, elsődlegesen más céllal létrehozott szervezeti egység is végezheti (pl. Mérnökto¬
vábbképző Intézet — BME, Matematikai és Informatikai Intézet — NYE).
A hazai központok által nyújtott jellemző szolgáltatásokról első ízben a fentebb rész¬
letezett 2020-as, nyolc központvezető munkatárs által közösen publikált tanulmány
alapján nyerhettünk betekintést (M. Pintér és mtsai., 2021). További, a felmérés időpont¬
jában elérhető nemzetközi szakirodalom bevonásával (CADAD, 2011; Forgie és mtsai.,
2018; Geertsema, 2021; OECD, 2021) alakítottuk ki a lekérdezendő tevékenységcsopor¬
tokat és az adatfelvétel során a központvezetők 1-5-ig terjedő Likert-skálán értékelték,
hogy a felsorolt funkciók, tevékenységek mennyire hangsúlyosak az adott szervezeti
egységben (1-egyáltalán nincs jelen, 5=hangstilyosan jelen van). Az eredményeket a 6.
ábra mutatja: