Page 37 [37]
OCR
Oktatásfejlesztési innováció és hálózatépítés a magyarországi felsőoktatásban ismertetése az aktív részvétel növeléséhez. Meghatározó a vezetőséggel és a társszervezetekkel (pl.: HR) való gyümölcsöző kapcsolat kialakítása az erőforrás-ellátottság és az oktatási kultúra alakításának szempontjából. A felsorolt problématerületek nagy átfedést mutatnak a 2020-as, írásbeli interjúkban megjelenő felvetésekkel: mindkét kutatás kiemeli az oktatók időhiányát, azt, hogy nehezen motiválhatók az oktatásfejlesztési programokon való részvételre, illetve a vezetői aktív támogatás hiányát. Mindezek a nehézségek az egész régióra is jellemzők, ahogyan az a bevezetőben bemutatott, 156 egyetem válaszát elemző felmérésből megtudhatjuk (Horváth, 2021). 2.2 TRENDEK ES VÁLTOZÁSOK — KÉRDŐÍVES ADATFELVETELEK A területhez kapcsolódó eddigi hazai kérdőíves vizsgálatok a képzésfejlesztő egységekre koncentráltak, azok vezetőinek megkeresésével. A kis elemszám nem tette lehetővé a statisztikai összefüggésvizsgálatokat, viszont leíró elemzéssel az általános tevékenységi és szolgáltatási trendek, valamint a kapcsolódó attitűdök, vélemények jól azonosíthatóak. A kapott eredmények általánosíthatósága azonban korlátozott. Az alábbiakban a KRE IKT Kutatóközpont által kétévente, a felsőoktatás-fejlesztési egységek (központ, projekt, munkacsoport) vezetőinek bevonásával szisztematikusan végzett adatfelvételek elemzése következik. A hazai módszertani és oktatásfejlesztési egységekről készült pillanatfelvételek és azok összevetése teszi lehetővé az irányadó trendek felvázolását. Mivel az alábbiak az előző fejezetben bemutatott kutatásokkal ellentétben korábban nem kerültek publikálásra, így a két kutatás kifejtése valamelyest részletesebben történik majd. 2.2.1 Online kérdőíves felmérés — 2022 A 2022-ig a területen kialakult intézményi együttműködések résztvevői körében (vö. 4.1. fejezet) az év július-augusztusa folyamán végzett kérdőíves felmérést a KRE IKT Kutatóközpont azzal a céllal, hogy alapvető információkat tárjon fel a hazai felsőoktatási módszertani és oktatásinformatikai támogatást végző szervezeti egységekről. Az online kérdőív mindössze négy területre koncentrált: az alapítás éve, az intézményi hovatartozás, a foglalkoztatott humánerőforrás, valamint a legfontosabb tevékenységek, szolgáltatások és ezek hangsúlyossága. 13 oktatásfejlesztési szervezeti egységvezető válaszai alapján az első ilyen szervezeti egységek az 1990-es évek végén jöttek létre (BME és NYE), majd 2015-től egyre erőteljesebben kezdtek megjelenni a hazai felsőoktatásban. Közel felük azonban 2020-ban vagy azt követően jött létre — elsősorban a világjárvány idején tapasztalt pedagógiai és módszertani hiányosságok miatt (5. ábra). + 35 +
