Oldal 37 [37]
Oktatásfejlesztési innováció és hálózatépítés a magyarországi felsőoktatásban
ismertetése az aktív részvétel növeléséhez. Meghatározó a vezetőséggel és a társszer¬
vezetekkel (pl.: HR) való gyümölcsöző kapcsolat kialakítása az erőforrás-ellátottság és
az oktatási kultúra alakításának szempontjából.
A felsorolt problématerületek nagy átfedést mutatnak a 2020-as, írásbeli interjúkban
megjelenő felvetésekkel: mindkét kutatás kiemeli az oktatók időhiányát, azt, hogy ne¬
hezen motiválhatók az oktatásfejlesztési programokon való részvételre, illetve a vezetői
aktív támogatás hiányát. Mindezek a nehézségek az egész régióra is jellemzők, ahogyan
az a bevezetőben bemutatott, 156 egyetem válaszát elemző felmérésből megtudhatjuk
(Horváth, 2021).
2.2 TRENDEK ES VÁLTOZÁSOK — KÉRDŐÍVES
ADATFELVETELEK
A területhez kapcsolódó eddigi hazai kérdőíves vizsgálatok a képzésfejlesztő egységekre
koncentráltak, azok vezetőinek megkeresésével. A kis elemszám nem tette lehetővé a
statisztikai összefüggésvizsgálatokat, viszont leíró elemzéssel az általános tevékenységi
és szolgáltatási trendek, valamint a kapcsolódó attitűdök, vélemények jól azonosítható¬
ak. A kapott eredmények általánosíthatósága azonban korlátozott.
Az alábbiakban a KRE IKT Kutatóközpont által kétévente, a felsőoktatás-fejlesztési
egységek (központ, projekt, munkacsoport) vezetőinek bevonásával szisztematikusan
végzett adatfelvételek elemzése következik. A hazai módszertani és oktatásfejlesztési
egységekről készült pillanatfelvételek és azok összevetése teszi lehetővé az irányadó
trendek felvázolását. Mivel az alábbiak az előző fejezetben bemutatott kutatásokkal
ellentétben korábban nem kerültek publikálásra, így a két kutatás kifejtése valamelyest
részletesebben történik majd.
2.2.1 Online kérdőíves felmérés — 2022
A 2022-ig a területen kialakult intézményi együttműködések résztvevői körében (vö.
4.1. fejezet) az év július-augusztusa folyamán végzett kérdőíves felmérést a KRE IKT
Kutatóközpont azzal a céllal, hogy alapvető információkat tárjon fel a hazai felsőokta¬
tási módszertani és oktatásinformatikai támogatást végző szervezeti egységekről. Az
online kérdőív mindössze négy területre koncentrált: az alapítás éve, az intézményi
hovatartozás, a foglalkoztatott humánerőforrás, valamint a legfontosabb tevékenységek,
szolgáltatások és ezek hangsúlyossága.
13 oktatásfejlesztési szervezeti egységvezető válaszai alapján az első ilyen szervezeti
egységek az 1990-es évek végén jöttek létre (BME és NYE), majd 2015-től egyre erő¬
teljesebben kezdtek megjelenni a hazai felsőoktatásban. Közel felük azonban 2020-ban
vagy azt követően jött létre — elsősorban a világjárvány idején tapasztalt pedagógiai és
módszertani hiányosságok miatt (5. ábra).
+ 35 +