Oldal 35 [35]
Oktatásfejlesztési innováció és hálózatépítés a magyarországi felsőoktatásban
szélesebb oktatói réteg bevonódása a digitális kompetencia fejlesztésébe: kü¬
lönböző előképzettségi és motivációs hátterű oktatók részvétele egyaránt jel¬
lemző volt. Az online oktatás a mérések alapján egyértelműen pozitív hatással
volt mind az oktatók, mind a hallgatók digitális készségeinek fejlesztésére. A
tanulói visszajelzések alapján az egyetemek többsége a távolléti oktatás folya¬
mán fokozatosan egységesítette az általuk használt digitális platformokat a
fennakadások csökkentése és az oktatás hatékonyságának növelése érdekében.
Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy a járványhelyzet jelentős technológiai
fejlesztéseket és szervezeti átalakításokat indított el a felsőoktatásban, elősegítve, hogy
az intézmények hatékonyan alkalmazkodjanak az új digitális oktatási környezethez.
A távolléti oktatáshoz kapcsolódó mérések és elemzések révén az intézmények fontos
információkat gyűjtöttek az oktatói és hallgatói digitális kompetenciákról, eszközhasz¬
nálatról és az oktatás digitalizációjával kapcsolatos attitűdökről.
A beszámolók tanúsága szerint a felmérésben részt vevő egységvezetők számára a
főbb kihívások közé tartozott a gyors, digitális átalakuláshoz való alkalmazkodás, az
oktatók digitális kompetenciáinak heterogenitása és a fejlesztés során fellépő motivációs
nehézségek, az infrastruktúra vagy éppen a vezetőség támogatásának hiánya — ezek
jórészt más mérésekben is megjelennek (Bodnár, 2024; Horváth, 2021).
A témához kapcsolódóan további hasznos olvasmányok lehetnek a hazai, digitális
átállás tapasztalataira fókuszáló intézményspecifikus elemzések (Asztalos és mtsai.,
2021; Dombi és mtsai., 2021; Fajt és mtsai., 2021; Grajczjar és mtsai., 2021; Papp-Danka
& Lanszki, 2020; Seresi és mtsai., 2020), vagy az ezeknél átfogóbb képet adó, az összes
hazai intézményt együttesen, különféle kutatási eljárásokkal (kérdőív, szakértői interjú,
dokumentumelemzés) vizsgáló A magyar felsőoktatás digitális átállásának támogatá¬
sa című projekt kiadványa (OECD, 2021), illetve a pandémia hatásait a teljes oktatási
szektor digitális átállási folyamataiba integráló, köz- és felsőoktatást egyaránt vizsgáló
kötet (Horváth, 2023).
2.1.2 Szóbeli, félig strukturált interjú — 2024
A fentiekhez hasonló célok mentén, de a félig strukturált, szóbeli interjú flexibilis lehe¬
tőségeit kihasználva 2023 őszén Bodnár (2024) tíz hazai felsőoktatás-fejlesztési központ
vezetőjét kérdezte a következő fókuszterületekre koncentrálva: i) A központ kialakulása,
szervezeti helye, működési keretek, ii) A központ szolgáltatásai, iii) A működtetés nehéz¬
ségei és kihívásai, iv) Az egyetemi stratégiához való illeszkedés, v) Fejlődési lehetőségek,
kihívások. Az eredmények az előzőekhez hasonlóan a hazai helyzet színes palettáját
tükrözik, de azoknál részletesebben tudnak bemutatni egy-egy területet a kiválasztott
tíz intézményhez kapcsolódóan.
A korábban bemutatott modellt használva (Bodnár, 2024 vö. 1.2. fejezet) a felmé¬
résben szereplő intézmények nagyobb része a központi vagy a kari szolgáltatási mo¬
dellbe sorolható, de a nagyobb intézmények esetében a hibrid működési forma is
megjelenik a hálózatba szerveződő tanácsadói, mentorálási tevékenység révén, míg a
+ 33 +