Oldal 33 [33]
OCR
Oktatásfejlesztési innováció és hálózatépítés a magyarországi felsőoktatásban farvizén, valamint az intézményvezetői támogatás jelentőségére és lehetséges következményeire is. A tanulmány ezen túlmenően példaértékű jögyakorlatokat is felvonultat az egyes területekhez kapcsolódóan, melyek könnyen adaptálhatóak, továbbgondolhatóak más intézmények számára. A nyolc résztvevő szervezeti egység alapvető adatait az alábbi ábra szemlélteti (3. ábra): www Alapitäs (ev) ——Lötszäm (fö) 2025 23 an 2020 er 2020 2017 2015 20 2015 2011 2010 2009 re 2005 + 2000 2000 u 1995 + 5 1990 1985 0 ES ELTE Oktatá ae Tanärkepzö&s | BGEOktatäs- (CEU Center for | 1 ONS | exe Digitalis PE Digitalis We Erlen ű A ‘ fejlesztési és 7s KRE IKT 2 A Oktatäs- &s Digitälis mödszertani Teaching and ÉL Technológia En Mödszertani a = US m Tehetseggond fi Kutatóközpont 5 TanuläsTanuläs Központ Learning as Intézet Intézet = E Kö nt ozási Osztály támogató Szpo Munkacsoport HI Alapítás (év) 2009 2017 2011 2015 2000 2018 2020 2021 —— Letszäm (fö) 23 6 6 10 15 3 6 8 3. ábra. A hazai módszertani központok áttekintése az alapításuk éve és a foglalkoztatott alkalmazottak száma alapján, saját szerkesztés, 2020 (N-8) Az alapítási éveket tekintve a 2010—2020-as évekről beszélhetünk, és jól látható, hogy akár csupán nyolc szervezeti egység összevetése is igen nagy szórást tud eredményezni a munkavállalói létszámban, mely 3 és 23 fő között változik. A megjelenő munkakörök tekintetében pedig elmondható, hogy legnagyobb mértékben az oktatók, oktatásfejlesztők vannak jelen, ezt követi az e-learning szakértők és -fejlesztők csoportja, majd pedig az ügyintézők és tanácsadói résztvevők, a sort pedig az adatelemző és az IT támogató kollégák zárják. A pontos összetételt lásd a 4. ábra: 4. ábra. Az oktatásfejlesztési egységekben megjelenő feladatkörök, saját szerkesztés, 2020 +31 +
