Page 32 [32]
OCR
Dringó-Horváth Ida 2.1 INTÉZMÉNYI NARRATÍVÁK — INTERJÚS ADATFELVÉTELEK Az oktatásfejlesztő központok munkatársaival végzett interjús vizsgálatok mélyrehatóan feltárják az egyének személyes tapasztalatait, érzelmeit és véleményeit a területhez kapcsolódóan, lehetővé téve a különböző intézményi narratívák mélyebb megértését adott kutatási kérdéskörök mentén. Hazai kontextusban jelen írás megjelentetését megelőzően mindössze két ilyen típusú, publikált adatfelvétel állt rendelkezésre, mindkettő központvezetők bevonásával készült. Örömteli azonban, hogy a könyv megírásával párhuzamosan öt fiatal doktorandusz és témavezetőik — köztük jelen könyv írója — arra vállalkozott, hogy az ELTE PPK egyik doktori konzorciális pályázatának" keretében közös erőfeszítéssel végezzenek alapvető kutatásokat a területen, melyek megalapozhatják a hallgatók későbbi, egyéni kutatási tevékenységét. A tevékenység keretében egy nemzetközi szakirodalmi áttekintés (vö. Sebestyén és mtsai., 2024) és egy kvalitatív interjús adatfelvétel elkészítése és elemzése a cél, mely a hazai kutatásokat tekintve első ízben nem csupán a felsőoktatás-fejlesztő központok vezetőire, hanem az egységekben dolgozó további közreműködőkre is kiterjed. Így az egyes egységek szerepe, intézményi struktúrában való elhelyezkedése és tevékenységeik, képzési portfóliójuk mellett a központokban dolgozó munkatársak feladatai, szakmai-tudományos hátterük, kompetenciáik is górcső alá kerülnek. Az alábbi fejezetekben az említett két megjelent, interjús adatfelvétel rövid összefoglalása következik. 2.1.1 Írásbeli, strukturált interjú — 2020 A hazai központok által nyújtott jellemző szolgáltatásokról első ízben egy 2021-es, nyolc központ vezető munkatársa által közösen publikált tanulmány alapján nyerhettünk betekintést (M. Pintér és mtsai., 2021). Az írásbeli, strukturált interjú formájában felvett adatokra épülő tanulmány a hazai felsőoktatás-fejlesztés területén kiváltképpen a 2020as COVID19-járvány következtében kiemelkedő jelentőséggel bíró (pedagógiai) digitális kompetenciafejlesztést járja körbe, különös tekintettel a különböző felsőoktatás-módszertani központok kapcsolódó tevékenységeire. Célként fogalmazódott meg a résztvevő felsőoktatás-fejlesztési egységek alapvető adatainak (alapítási év, állomány létszáma és összetétele) felmérése, valamint szolgáltatási palettájának és motivációs rendszerének bemutatása. A vizsgálódás részletesen kitér továbbá a technológiai eszközhasználatra és ennek változására a 2020-as pandémia * A 2024 februárjától decemberéig tartó projekt az Oktatás(módszertani) fejlesztéssel foglalkozó egységek szerepe, helye és szakmai háttere a magyarországi felsőoktatási intézményekben esettanulmányok tükrében címet viseli, és öt részt vevő hallgató (Sebestyén Lilla Anna, Szulovszky Mária, dr. Szalai András, Szőllősi Tímea és Lénárt Krisztina), illetve témavezetőik (Dr. habil. Dorner Helga - projektvezető, Dr. habil. Dringó-Horváth Ida, Dr. Horváth László, Dr. Kálmán Orsolya, Dr. Kovács Zsuzsa) együttműködésével valósul meg. . 30"
