Oldal 31 [31]
OCR
2. A HAZAI FELSŐOKTATÁSFEJLESZTÉS ANATÓMIÁJA: STRUKTÚRÁK, FUNKCIÓK, KIHÍVÁSOK Jó kiindulási alapot teremt a kontextus megrajzolásához a PROFFORMANCE projekt felmérése, mely 156 európai, köztük 34 magyarországi (21,896) egyetemet vizsgált (PROFFORMANCE, 2022). Örömteli módon a válaszadó intézmények több mint 8396-a jelezte, hogy rendelkezik a tanulás-tanítás minőségére vonatkozó intézményi stratégiával, és ebből 7296-nál a gyakorlati megvalósítás aspektusai is megjelennek. A válaszadók csupán 5096-a jelezte, hogy létezik intézményében oktatásfejlesztést támogató szervezeti egység, melyek elsődlegesen tanfolyamokat, képzéseket vagy workshopokat kínálnak. Az oktatói részvételt leginkább az idő és a motiváció hiánya nehezíti, de a folyamatot akadályozza az is, hogy az oktatásfejlesztői munkának magas a humánerőforrás-igénye (PROFFORMANCE, 2022). A kutatás alapján főbb fejlesztési területként jelenik meg intézményi szinten az oktatásfejlesztés erősítése a stratégiai dokumentumokban; és ehhez kapcsolódóan a precízebb és szélesebb tevékenységi kört vizsgáló, több szintű értékelést lehetővé tevő keretrendszerek bevezetése, illetve az eredményekhez társuló intézkedések koherens rendszerének kidolgozása. A területhez kapcsolódó eddigi, magyarországi kutatások részletes bemutatása és elemzése révén a fejezetben felvázoljuk a hazai oktatásfejlesztési központok főbb struktúráit, funkcióit és szolgáltatásait, valamint a területen tapasztalható trendeket. + 29 +
