Seite 20 [20]
Dringó-Horváth Ida
A témához kapcsolódóan érdemes megemlíteni a hazai koordinálással! megvalósuló
PROFFORMANCE (2021-2022) es PROFFORMANCE+ (2022-2025) nemzetközi pro¬
jekteket. Céljuk, hogy segítséget nyújtsanak a különböző oktatáspolitikai célok gyakorla¬
ti megvalósításához, és támogassák az oktatás-tanulás minőségének és hatékonyságának
fejlesztését az intézmények, valamint az oktatók szintjén egyaránt. A projekt fő terméke
a PROFFORMANCE eszkoztar (toolkit), amely több terméket foglal magában. Ezek
közül a fejezet szempontjából kiemelkedő jelentőségű az online oktatói teljesítményér¬
tékelő eszköz, mely komplex áttekintést nyújt az oktatók kompetenciáiról 6 tematikus
területen, 4 horizontális prioritás szerint.?
A fentiekkel összefüggésben a felsőoktatás-fejlesztői szakterület is nehezen megha¬
tározható, derül ki az 1996—2020 között publikált 34 tanulmány szisztematikus szak¬
irodalmi elemzésére épülő, a felsőoktatás-fejlesztők szakmai identitását és az azt befo¬
lyásoló tényezőket feltáró kutatásból (Mori és mtsai., 2022).
Az oktatásfejlesztés láthatóan egy összetett és folyamatosan változó terület, mely
az utóbbi években az oktatásfejlesztés tudományának (scholarship of educational
development — SoED, vagy Scholarship of Teaching and Learning — SoTL) egyre gaz¬
dagabb és szerteágazóbb megjelenését eredményezte (vö. Cruz és mtsai., 2022). A fenti
fogalom magyar szaktudományos megfelelőjének Halász (2021) a felsőoktatás-pedagó¬
gia kifejezés használatát javasolja.
Jelen mű a terminológiahasználatnál ezt a komplexitást kívánja megragadni és — mi¬
vel leginkább a magyar kontextusról és ezen célközönség számára íródott - figyelembe
veszi a hazai jellemzőket, főként a digitális kompetenciafejlesztés különösen markáns
megjelenését (vö. 2. fejezet). Így a fentieket leginkább megjelenítő Felsőoktatás-fejlesz¬
tési Központ (FFK), illetve a Felsőoktatási Módszertani és Oktatásinformatikai Köz¬
pont (FMOK) elnevezéseket használjuk. A meglévő felsőoktatás-fejlesztési egységek
elemzésének elemzésére támaszkodva azonban megjegyzendő, hogy az aktuális gya¬
korlat leginkább az Oktatásfejlesztési Központ vagy Oktatásmódszertani/Módszertani
Központ kifejezéseket használja. A központ mellett sokhelyütt az egység kifejezés pedig
összefoglalóan utal az egyes hazai intézményeknél megjelenő egyéb, igen változatos
szerveződési formákra (például projekt, munkacsoport, bizottság stb., vö. 2.2.2. fejezet).
Megjegyzendő továbbá, hogy — igazodva számos hazai szakirodalmi példához — a
hallgató helyett a szövegben, ahol csak lehet a tanuló kifejezést használjuk, mely jobban
tükrözi az önálló tudásépítést és aktív részvételt a tanulási folyamatban, szemben a
hallgató" passzívabb, csak a hallgatásra utaló jelentésével (vö. az angolszász irodalom¬
ban megtalálható student — learner szóhasználat változásait). Az akadémiai támogatók
! A projekteket az Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve a Tempus Közalapítvány koordinálja.
A projekt további, az oktatásfejlesztési gyakorlatban jól hasznosítható eredményei az alábbiak:
a Jógyakorlat adatbázis egy online felületen, kereshető formában adja közre a nemzetközi felsőokta¬
tási díj felhívás keretében beérkezett felsőoktatás-pedagógiai munkákat, az angol nyelvű Tematikus
webinársorozat célja egyrészt a jó gyakorlatok ismertetése, másrészt az oktatói értékelő eszköz bemuta¬
tása és szakmai kapcsolatok kialakítása, a Kurzusportál online elérhető, ingyenes kurzusokat gyűjt egybe
az egyetemi oktatók számára projekt négy kiemelt témakörében (digitalizáció, fenntarthatóság, inklúzió,
nemzetköziesítés).
s ]8 e