Oldal 18 [18]
OCR
Dringó-Horváth Ida 1.2 FELSÖOKTATÄS-FEJLESZTES — FOGALMI HÄTTER ES TÖRTENET Az oktatók, kutatók és akadémiai támogatók saját munkakörükhöz kapcsolódó tudás- és kompetenciafejlesztésének egyetemen belüli deklarált színterei a különböző felsőoktatás-fejlesztési központok (FFK). Az angolszász szakirodalom többnyire a Centres for Teaching and Learning (CTL) néven emlegeti ezen szervezeti egységeket, de további, jellemzően használt angol terminusok a területen az Academic Development Unit, Teaching and Learning Center vagy a Centre for Teaching Excellence (Dósa és mtsai., 2024; Sebestyén és mtsai., 2024). A terminus magyar megfeleléjeként hasznalatos a Tanulás és Tanítástámogató Központ (Bodnár, 2024), az Oktatdsfejlesztési Központ (Sebestyén és mtsai., 2024) vagy a Felsőoktatás-fejlesztési Központ esetlegesen Módszertani Központ (Dósa és mtsai., 2024; Dringó-Horváth, 2023). De megjelennek a magyar kontextus jellemzőit előtérbe helyező és megjelenítő további kifejezések is (vö. 2. fejezet), mint az Oktatás- és Kutatásfejlesztő Módszertani Központ vagy Módszertani és Oktatásinformatikai Központ (Dringó-Horváth, 2023; Dringó-Horváth és mtsai., 2024; Dringö-Horväth & T. Nagy, 2023). Ez utóbbi elnevezés hazai központvezetők javaslatai alapjän, konszenzusos üton jött letre 2024-ben a Magyar Rektori Konferencia (MRK) munkacsoportjakent letrehozott hazai együttműködési hálózat elnevezésére (részletesen lásd 4.1.1. fejezet). A hatékony felsőoktatás-fejlesztést kezdetektől fogva a sokrétűség jellemzi, mely Beach (2016) történeti áttekintése alapján három fő dimenzióban valósul meg a gyakorlatban: s az oktatás, a tanulási- és tanítási folyamatok fejlesztése révén, s a személyes fejlődés, például az egyéni életpálya, karrierfejlesztés által és s a szervezeti fejlesztést támogató, flexibilis és hatékony tanulási környezet kialakításával. A terület komplexitására és vitatott jellegére mutat rá Geertsema (2021), aki egy nagy kutatóegyetem (National University of Singapore) felsőoktatás-fejlesztési központjának vezetőjeként reflektált egy évtizednyi munkára. A szakmai diszkussziót véleménye szerint olyan kérdések hatják át, mint hogy s, Vajon egy terület, egy tudományág, egy szakma, egy tantárgy vagy valami egyéb a megfelelő meghatározás; az oktatásfejlesztő munkakört akadémiai területként, és ennek megfelelően kutatási tevékenységgel kell elképzelni, vagy inkább támogató/adminisztratív jelleggel, kutatási elvárások nélkül; milyen kapcsolatrendszerben működjön: (1) részben az egyetemi felsővezetés felé irányulva, például az egyetemi irányelvek és stratégia megvalósításának támogatásával; (2) de egyben bizalmi kapcsolatot kiépítve az egyéni munkavállalók felé, kiszolgálva az oktatók és az oktatást támogató egyéb közösségek igényeit; és (3) milyen mértékben legyen az egyetemi oktatásfejlesztésnek a hallgatók felé irányuló tevékenysége" (Geertsema, 2021, 235—236, fordítás DeepL és a szerző). +16 +
