Page 17 [17]
OCR
Oktatásfejlesztési innováció és hálózatépítés a magyarországi felsőoktatásban A felsőoktatási intézmények tehát tudásfejlesztő és -átadó rendszereket működtetnek, ahol az első a kutatás alapján új tudás létrehozását, míg a második a létrehozott, már meglévő tudás megszerzésének biztosítását, folyamatos fejlesztését jelenti. A felsőoktatás-fejlesztésnek mindkét terület fontos eleme. Az ilyen tudásmenedzsment rendszerek jellemző elemeit mutatja be a következő, 1. ábra: A Tudásmenedzsment à hi fé - Tudásértékelés célok \L À J a v a N Tudäsazonositäs Tudäs felhasznäläsa VW A nt 4 v f —_—_—_ Fe Tudás szerzése Tudás megőrzése VW A N J a v f N Tudäs fejlesztese p Tudás megosztása Le —— 1. ábra. A felsőoktatási tudásmenedzsment rendszer jellemző elmei (Probst, Romhardt és Raub (2003) nyomán A. Balogh, 2017), saját szerkesztés A fenti intézményi, belső tudáselemek közül több is szorosan kapcsolódik a módszertani és oktatásinformatikai központok munkájához: ilyen pl.: i) a tudásazonosítás: az oktatók/ kutatók/adminisztrátorok szükséges tudásának meghatározása, ii) a tudás megőrzése: intézményi jógyakorlatok gyűjtése, rendszerezése, iii) a tudás fejlesztése: az intézményi dolgozók rendszeres -— és az élethosszig tartó tanulás jegyében folyamatos — továbbképzése, iv) a tudás megosztása: külső és belső képzések, szakmai napok, rendezvények, illetve publikációk, v) a tudásértékelés: a tudásátadás eredményességének mérése, értékelése, a felsőoktatási minőségbiztosítási kritériumok alapján. A felsőoktatás-fejlesztést, mely a jelen könyv fő fókuszát képezi, Fraser és munkatársai így definiálják átfogó jelleggel: ,az egyetemi és főiskolai tanuláshoz és tanításhoz kapcsolódó szakmai és stratégiai fejlesztés területe" (Fraser és mtsai., 2010, 49).
