Oldal 15 [15]
Oktatásfejlesztési innováció és hálózatépítés a magyarországi felsőoktatásban
A kihívások és meghatározó trendek taglalása után a dokumentum az alábbi három
pontban foglalja össze a jövő egyetemének képét, vízióját:
s Nyitott, transzformatív és transznacionális: az egyetemek nyitott közösségekké
válnak, amelyek együttműködnek a társadalom különböző szereplőivel nem¬
zeti és nemzetközi szinten egyaránt, a fizikai és a digitális tanulási és kutatási
környezetek segítségével. Ezek holisztikus megtervezése lehetővé teszi a sok¬
színű egyetemi közösség különböző igényeinek kielégítését, azok folyamatos
és rugalmas lekövetését.
s Fenntartható, sokszínű és elkötelezett: az egyetemek a fenntarthatóságot he¬
lyezik középpontba, támogatják a társadalmi sokszínűséget, és síkra szállnak
a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében, biztosítva a méltányos
hozzáférést az oktatáshoz és a kutatáshoz egyaránt.
s Erős, önálló és elszámoltatható: az egyetemek nagyfokú autonómiával fognak
rendelkezni, stratégiai döntéseket hozva szervezeti és pénzügyi kérdésekben,
miközben elszámoltathatók lesznek a társadalom és az érdekelt felek felé, biz¬
tosítva a magas színvonalú szolgáltatást és a folyamatos fejlődést.
Az elsődleges beavatkozást igénylő területeknél három elemet emel ki a dokumentum:
a tudományos életpálya reformját, az interdiszciplinaritást, valamint a közéleti szerep¬
vállalás erősítését. Az oktatásfejlesztés, módszertani és oktatásinformatikai támogatás
szempontjából vizsgálva a területekhez megfogalmazott ajánlásokat, elmondható, hogy
+ a tudományos életpálya reformjánál javasolt a szélesebb spektrumú, a
bibliometriai mutatókon túlmutató értékelés, valamint a különböző karrierutak
közötti további egyenrangúság előmozdítása, beleértve a kutatás és az oktatás
közötti egyenrangúságot is;
¢ az interdiszciplinaritasnal kivänatos a terület megjelenitese az oktatäsfejlesz¬
tésben, az egyetemi oktatók kompetenciafejlesztésében, kiemelten a különböző
tudományágakból érkező oktatók együttműködésének támogatása;
s míg a közéleti szerepvállalás terén feladatként fogalmazódik meg a tudomá¬
nyos közösség tagjainak ösztönzése a nyílt, bizonyítékokon alapuló vitákra, és
a félretájékoztatás, a tévhitek elleni küzdelemben való részvételre.
Az egyetemek mint tudásközpontok történeti fejlődését mutatja be szemléletes mó¬
don a felsőoktatási intézmények generációs modellje, ahol Balogh (2017) három, míg
Lukovics és Zuti (2015) négy generációt ír le. Az egyes generációk legfontosabb jellem¬
zőit az alábbi táblázat mutatja, a fentiek értelmében kiegészítve a felsőoktatás 2030-as
víziójával:
+13 +