Page 14 [14]
OCR
1. FELSOOKTATAS-FEJLESZTÉSI KÖZPONTOK — A FELSOOKTATAS INNOVACIOS MOTORJAI 1.1 TUDASMENEDZSMENT A FELSÖOKTATÄSBAN Az egyetemi tudásmenedzsment jellemzőit és változásait Balogh (A. Balogh, 2017) foglalja össze. Tanulmánya alapján elmondható, hogy az egyetemek továbbra is mint tudásbázisok, tudásközpontok működnek, de míg korábban a tudás önmagában vett értékét is elismerte a társadalom, ma inkább a közvetlenül alkalmazható és gazdasági hasznot eredményező tudás az érték, tehát piacképes tudásra van szükség. A tudásalapú társadalomban a tudás előállítása, termelése, adásvétele iparszerű tevékenység, így mára az élet minden területén felértékelődött a tudásalkalmazás (know-how jellegű tudás). A köz- és felsőoktatás a gazdasági szféra ezen elvárásaihoz igyekszik alkalmazkodni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kurrikulum a szakmai szempontokon túl a munkaerőpiaci szempontokat is egyre inkább figyelembe veszi (vö. Hajdú, 2020; Kocsis, 2023). A kutatási eredmények azonban a munkaerőpiac jelentős átalakulását vetítik előre. A technológia fejlődésével, és újabban a mesterséges intelligencia (MI) folyamatosan erősödő jelenlétével a jövőben valóban alkalmazható tudás egyre nehezebben meghatározható, előrejelezhető. Ugyanez a gondolat jelenik meg az European University Association (EUA) 2030-ig kitekintő víziójában (European University Association — EUA, 2021): s Európa és a világ óriási kihívásokkal néz szembe, mint például az ökológiai, gazdasági és társadalmi problémák, a digitális átállás és a (geo)politikai bizonytalanság közötti fenntartható egyensúly megtalálása. Fordulóponton vagyunk, a társadalom és az egyetemek átalakulásának időszakában. Ezért fontos, hogy egy lépést hátralépjünk és stratégiai szempontból elgondolkodjunk a felsőoktatás jövőjéről" (European University Association — EUA, 2021, fordítás DeepL és a szerző). s ]2 e
