Page 14 [14]
1. FELSOOKTATAS-FEJLESZTÉSI
KÖZPONTOK — A FELSOOKTATAS
INNOVACIOS MOTORJAI
1.1 TUDASMENEDZSMENT
A FELSÖOKTATÄSBAN
Az egyetemi tudásmenedzsment jellemzőit és változásait Balogh (A. Balogh, 2017)
foglalja össze. Tanulmánya alapján elmondható, hogy az egyetemek továbbra is mint
tudásbázisok, tudásközpontok működnek, de míg korábban a tudás önmagában vett
értékét is elismerte a társadalom, ma inkább a közvetlenül alkalmazható és gazdasági
hasznot eredményező tudás az érték, tehát piacképes tudásra van szükség. A tudásala¬
pú társadalomban a tudás előállítása, termelése, adásvétele iparszerű tevékenység, így
mára az élet minden területén felértékelődött a tudásalkalmazás (know-how jellegű
tudás). A köz- és felsőoktatás a gazdasági szféra ezen elvárásaihoz igyekszik alkalmaz¬
kodni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kurrikulum a szakmai szempontokon túl a
munkaerőpiaci szempontokat is egyre inkább figyelembe veszi (vö. Hajdú, 2020; Kocsis,
2023). A kutatási eredmények azonban a munkaerőpiac jelentős átalakulását vetítik
előre. A technológia fejlődésével, és újabban a mesterséges intelligencia (MI) folyama¬
tosan erősödő jelenlétével a jövőben valóban alkalmazható tudás egyre nehezebben
meghatározható, előrejelezhető.
Ugyanez a gondolat jelenik meg az European University Association (EUA) 2030-ig
kitekintő víziójában (European University Association — EUA, 2021):
s Európa és a világ óriási kihívásokkal néz szembe, mint például az ökológiai, gaz¬
dasági és társadalmi problémák, a digitális átállás és a (geo)politikai bizonytalanság
közötti fenntartható egyensúly megtalálása. Fordulóponton vagyunk, a társadalom és
az egyetemek átalakulásának időszakában. Ezért fontos, hogy egy lépést hátralépjünk és
stratégiai szempontból elgondolkodjunk a felsőoktatás jövőjéről" (European University
Association — EUA, 2021, fordítás DeepL és a szerző).
s ]2 e