Oldal 516 [516]
514 Fiiggelék
A középosztály irányába tartó nemesi elit különült csupán el (életmódját,
házassági kapcsolatait tekintve, a komasági kapcsolatok tükrében), a ne¬
messég többi csoportja beolvadt a mezőváros társadalmába: , házastársait a
foglalkozási-társadalmi csoport szerint választja, a nemesi státus önmagában
semmit sem jelent? — írta Benda Gyula. Az úrbéres és adózási kategóriák
mesterségesek; a megélt helyzetet tekintve a jogilag egységes mezővárosi
társadalom egyre inkább foglalkozási csoportokra bomlott.
A társadalmilag is elkülönülő elitet a 18. században birtokos, illetve
hivatalviselő nemesek képviselték, a 19. század elejétől pedig uradalmi
alkalmazottak. Ekkor szintén elkülönült társadalmi kört alkottak az ura¬
dalmak cselédjei és közvetlen irányítóik. Az elit alatti szinten találjuk a
kézműves-kereskedő-szolgáltató csoportot. Talán meglepő, de a gimnázium
elsősorban az ő gyermekeik társadalmi felemelkedését szolgálta az ahhoz
szükséges műveltség biztosításával. Az iparosokat szakmai-céhes szempont¬
jaik nyitottá tették a bevándorlók integrálása felé. A családtörténetekből két
iparostömb rajzolódik ki: az egyik hagyományosabb műveltségű, zártabb,
helyi reprodukciójú, a másik mozgékonyabb, vállalkozóbb jellegű, erősebb
külső kapcsolatokkal. Az utóbbiban erősebb volt a be- és az elvándorlás,
az előbbinek pedig átmeneti volt a helyzete: szilárdabban beépült a helyi
is. A népesség növekedéséhez ugyanis felerészben járult hozzá a születési
és a bevándorlási többlet. A bevándorlók általában frissen házasodott
fiatal férfiak voltak. Az iparos csoporttól rokonsági-szomszédsági hálója
is elkülönítette a törzsökös gazdák és a szőlőművelők zártabb csoportját.
A 18. század második felében a földműves parasztpolgárság még őrizte
területén teret nyert az uradalom, majd megerősödött Keszthely kézműipari¬
kereskedelmi jellege, és a kisvárosi iparűző rétegek dominanciája alakult
ki. Intenzívvé vált a kitelepülés a szőlőhegyekre, és az itt lakó népesség
leválása a városról, mert ,a gazdasági nehézségek idején ... Keszthelyről
nem elvándoroltak, az emberek, hanem a szőlőből kíséreltek meg élni" — írja
Benda Gyula.
Az 1820-as évektől halmozottan jelentkeztek az egyidejű változások.
Ahogy a kistérség gazdasága és benne Keszthely szerepe változott, úgy
változott a város társadalma is.
Ami kivételes volt Benda Gyulában mint történészben és tanárban, az a
naprakész nemzetközi szakirodalmi tájékozottság és a páratlan forrásismeret