tükrözik -, a házasságkötés előtt és a házasságon kívül fogant gyermekek
arányának megemelkedése a szexuális viselkedés változását jelzi. A házaso¬
dások tekintetében megfigyelhető az erős térbeli exogámia, amely gyakran
társadalmi endogámiával párosult.
A család- és háztartástörténet a történeti demográfiából vált önállósult
tudományággá és lett — miként intézményesülése mutatja — a társadalomtör¬
ténet legsikeresebb aldiszciplínája az elmúlt fél évszázadban. A tulajdon¬
képpeni demográfiai elemzéshez kapcsolódva ezért Benda Gyula a soron
következő, 7. fejezetben a háztartások problematikáját vette górcső alá.
A korábban látottakkal összhangban ebből a fejezetből is kiderül, hogy
a források megbízhatatlanok, ezért a vizsgálati eredmények (például a
nukleáris háztartások dominanciája 1757-ben) gyenge lábakon állnak."
Megtámogatni név szerinti elemzéssel és családrekonstitúcióval lehet eze¬
ket — és éppen ez adja Benda Gyula munkájának rendkívüli fontosságát.
Nemcsak arra világított tehát rá, hogy a források megfelelő ismeretük híján
tévútra vezetik a kutatót (pedig már ez is igen fontos eredmény lenne), de
kiutat is mutatott a részletes aprómunka felé, s azt Keszthely vonatko¬
zásában el is végezte." (Például a családrekonstitúciók példáján lehetett
lemérni, hogy az adójegyzékeket általában milyen elvek szerint fektették
fel, illetve az anyakönyv adataiból lehetett látni, hogy az adójegyzékből
tévesen következtetnénk egy házas fiú otthonlakására — hiszen gyermekeit
szőlőhegyiként anyakönyvezik.) Ha tehát 1757-ről az 1771. évre jelentősen
megnőtt a keszthelyi átlagos háztartások mérete, akkor nem annyira a
jelenség értelmezésre kell törekednünk, mint inkább a forrás megbízhatat¬
lanságát kell az adat mögött sejtenünk. (A fiúgyermekek száma is bizony¬
talan az adójegyzékek alapján.) Nem csoda, hogy Benda Gyula figyelme a
mikroelemzések felé fordult."
, Nézzünk meg néhány konkrét példát!" — olvashatjuk a 7. fejezetben, és
ezzel megváltozik a disszertáció hangulata: átbillen a mérleg, s az elvontnak
a konkrét lép a helyébe. Innen a helyi társadalomról, illetve annak csoport¬
jairól szóló elemzéseket a családrekonstitúcióból, összeírási adatokból,
végrendeletekből és más forrásokból felépített esettanulmányok sora kíséri.
4 "A többcsaládos együttélés azonban végig nem volt jellemző.
5 " Ez nem mindig lehetséges. Ha a szolgák száma erősen ingadozik, azt Benda
Gyula meg sem próbálja megmagyarázni, s az olvasó nyugtázza, hogy a forrás
a már megszokott módon teljesen megbízhatatlan, pontosabban a korábbiakkal
nem hasonlítható össze.
§ "A másik ok az, hogy sok jelenségnél az értelmezés némiképp bizonytalan, ami
felveti a konkrét esetek vizsgálatának szükségességét (pl. a cselédi szolgálat je¬
lensége).