Oldal 502 [502]
500 Függelék
gal megállapítani, pontosan hogyan alakult korszakunkban a keszthelyi
nemesek létszäma. Arânyuk 7-8% volt, alapjában nemigen változott.
Mint arról már a 3. fejezetben is olvashattunk, a keszthelyi társada¬
lomban húzódó fő választóvonalat nem a nemesek és a nem nemesek közt
találjuk, hanem a birtokos és a megyei tisztviselő nemesi , elit" válik el a
mezőváros további nemesi és nem nemesi lakosságától. Őket a titulusok,
az életmód, a keresztszülőség (sok helyre hívják őket, de ők mindig csak
egymással alkotnak keresztszülő-párokat), a házasságok is elkülönítik (tár¬
sadalmi endogámia - térbeli exogámia, szemben a többi nemessel, akiknél
a jellemző társadalmilag az exogámia lefelé, térbeli endogámia mellett). Ez
az elit a Festeticsek térfoglalása miatt veszített súlyából, majd kiköltözött
Keszthelyről. De úgy tűnik — ha erre Benda Gyula nem is tér ki -, hogy ez
a választóvonal született újjá, amikor jelentős számú uradalmi tisztviselő
költözött be a városba. Akik ekkor a mezőváros társadalmától elkülönültek,
azok nem a nemesek voltak általában, hanem csak , a középosztály felé
tartó értelmiségi, uradalmi alkalmazott, megyei tisztségviselő?" nemesek. A
nemesi házasságok kapcsán a szerző mintegy mellesleg bizonyította a fent
már említett tételt: nem igaz, hogy a társadalmat a nemesek és nem nemesek
közti megosztottság strukturálta volna. A partner nemesi státusa ugyan
szerepet játszott a nemesek párválasztásában, de ez a hatás kifejezetten
gyenge volt. Nehéz lenne túlbecsülni ennek a kis elemzésnek a jelentőségét
a magyar társadalomtörténet szempontjából.
A nemesi communitas intézményének ismertetésére a 4. fejezet vége felé
kerül sor. A helyi gimnáziumot a nemesek a többieknél ugyan valamivel
nagyobb arányban látogatták, de ez legfeljebb a birtoktalan köznemesség
egyes tagjai számára nyitotta meg az értelmiséggé válás lehetőségét. A
későbbi papi, katonai pályán létszámukra nézve a keszthelyi nemesség
sarjai az iparosokéi mögé szorultak.
Összegzésként Benda Gyula kijelenti: , nem tartanám hatékonynak
keszthelyi nemesi társadalomról beszélni, az nincs. [...] A helybeli nemesek
zöme beleolvad a mezővárosi társadalmi csoportokba." Ez a kivételesen
sarkosan levont konklúzió a dolgozat egyik legnagyobb súlyú következtetése,
ugyanakkor a keszthelyi vizsgálat szempontjából egyféle negatív eredmény:
ha valaki a keszthelyi társadalmat akarja elemzés tárgyává tenni, akkor nem
a nemesi közösséget kell — az egyik — vizsgálati egységnek tekintenie.
Az 5. fejezetben a zsidó közösség válik egészként a vizsgálat tárgyává.
Szintén létszámának kérdéseivel ismerkedhetünk meg először. A különféle
források adatai ellentmondóak, a bevándorlás hullámai nem rajzolódnak ki
egyértelműen. A foglalkozási megoszlás tekintetében a kereskedés mellett
az árendálás, továbbá a szűcs- és a szabómesterség volt leginkább jellemző