Seite 190 [190]
OCR
188 A népesség a történeti demográfia szemszögéből zók közé. Elsőként mindig a házassági adatokkal vetettük össze az adófizetés kezdetét. Igen gyakori, hogy a házassággal egy időben adófizetővé is válik a házaspár. Ezen belül megkülönböztettük azt az esetet, amikor a férj helybeli, illetve azt, amikor a házassága révén kerül a keszthelyi lakosok közé (előzőleg természetesen tartózkodhatott a városban mint legény, szolgálhatott valamelyik városi háztartásban vagy az uradalomnál). A házasságkötés azonban nem mindig járt együtt az önálló adózóvá válással. A fiatal házaspár felbukkanhat a szülők háztartásában mint fiú, leány, esetleg egy testvérnél mint báty. Ilyenkor az apa vagy az anya halála, gyakran egy be nem azonosítható ok vezetett ahhoz, hogy valaki saját nevén jelenjen meg az adójegyzékben. (Időnként a házaspár ideiglenes távollétét is feltételezhetjük.) Az új adófizetők további csoportja nem Keszthelyen kötött házasságot, hanem családos emberként költözött a városba. Néha ilyenkor is néhány év eltelik az első anyakönyvi felbukkanás és az adózóvá válás között (az anyakönyvi adat lehet gyerek születése vagy halála, keresztszülőként való bejegyzés). Ennek okát egyelőre nem ismerjük. Egyes esetekben az albérlőként lakás (más valakinek zsellérje), a nem önálló iparűzés lehet a feltételezhető magyarázat. Hasonlóan az első évhez, rögzítettük az utolsó évet, amikor valakit az adóösszeírásokban említenek. Ennek okát is kerestük és osztályoztuk. Természetesen az első feltételezés mindig az volt, hogy az illető meghalt. A halotti anyakönyvvel történt összevetés erre vetett fényt (számos esetben azonban a halottak kimaradtak a temetési anyakönyvből, de az a tény, hogy özvegyük adózott a későbbiekben, valószínűsítette a halált). Özvegyasszonynál az újabb házasság is lehetett annak oka, hogy megszűnt adózó lenni. Számos esetben azt kell feltételeznünk, hogy szemléleti változás miatt is kimaradhatott valaki az adózók közül. Legnehezebb az elvándorlási eseteket bizonyíthatóan megállapítani. A számítógépes feldolgozás során az adózó háztartások (a háztartásfő neve alatt) egyedi azonosító számot kaptak, aminek segítségével azokat össze tudtuk kapcsolni a családrekonstrukció során létrejött családlapokkal. Ezzel lehetségessé vált az apák háztartási lapjával való összekötés is. Az első dikális adójegyzék 1773-ban mindössze 66 fiúgyermeket és 19 leányt mutat ki a szülők háztartásában, majd a következő évben mindkét szám jelentősen megnő: 97 fiú és 65 leány él együtt szüleivel. (Tudjuk, hogy ebben az évben teljesen új összeírás ké
