Page 168 [168]
OCR
166 A népesség a történeti demográfia szemszögéből gimnáziumot végzett, mesterséget tanuló fiú van." (Az elveszett gyerekek között nagyobb a fiúk, mint a leányok aránya.) A katonaság, a tanulás, a mesterség elsajátítása mind a fiatal férfiak átmeneti vagy végleges elvándorlásához vezethetett, de a korai árvaság is lazíthatta a családi kötelékeket, és előidézhette a gyerekek elvándorlását"! — akkor is, ha Keszthely valószínűleg egész történelme során befogadó (azaz bevándorlási nyereséget mutató) település volt. Eredményeink alapján az fogalmazható meg, hogy a csecsemőhalandóság szintje a vizsgált százéves időszakban változatlan, viszont az 1830-as évektől a kisgyermekkorúak halandóságának javulása reális feltevés, amelyet egyértelműen a halandósági válságot hozó évek (járványok, rossz termés) eltűnésével magyarázhatunk. A családrekonstrukció segítségével a felnőtt halandóságot egy sajátos szempontból pontosabban megközelíthetjük: a 30. életévüket megélt házas nők és férfiak átlagos halálozási korát számítottuk ki (ezzel a fiatalabb korban jelentős elvándorlás hatását tudjuk kiküszöbölni). Az 1730 utáni évtizedekben Keszthelyen született, 30. életévüket megélt férjezett nők még átlag 25-27 évet éltek, s ezen belül az 1750-1769 között született nők egy-két évvel ennél is tovább, majd pedig - feltehetően az 1800-as évek romló halálozási viszonyai miatt -— csökken a női átlagéletkor. 6.25. TÁBLA A 30. ÉLETÉVÜKET MEGÉLT HÁZAS FÉRFIAK ÉS NŐK ÁTLAGOS HALÁLOZÁSI KORA e. férfiak nők születési kohorsz átlagéletkor N átlagéletkor N 1730-1739 57 68 55 52 1740-1749 54 104 55 99 1750-1759 57 84 57 103 1760-1769 57 124 56 1770-1779 57 88 54 A gimnáziumi tanulmányokkal és a mesterség tanulásával járó elvándorlás elemzését lásd Benda Gyula 2001a. Az árvatabellák is tanúskodnak arról, hogy a szülők nélkül maradt gyerekek gyakran szolgálnak a környező falvakban, vagy valahol vidéken egy rokon neveli őket. A végrendeletek elszökött, eltűnt gyerekeket is megemlítenek. 74
