Seite 160 [160]
158 A népesség a történeti demográfia szemszögéből
A hazai községszintű adatok általában alacsonyabb termékenységet
mutatnak a keszthelyinél, a Dányi Dezső által vizsgált dunántúli ka¬
tolikus népesség termékenységi jellemzői az 1830-as években meg¬
közelítik számainkat.
A nyugat-európai adatoknál az eltérő házasodási kor miatt az ösz¬
szevont mutatók mások, az összehasonlítás azonban azt mutatja,
hogy a keszthelyi termékenység egyértelműen magas és nem mutat
születéskorlátozást. A korábbi házasodást ellensúlyozza, hogy a nők
Keszthelyen korábban hagyják abba a szülést.
A HALANDÓSÁG
A halandóságnál is először a bruttó, durvább mutatókból indulunk
ki, majd a halottak korösszetételét, a halálozás szezonalitását vizs¬
gáljuk. Ezt követően a csecsemő- és gyermekhalandóságot ele¬
mezzük, végül röviden foglalkozunk a felnőttek halandóságának
néhány jellemzőjével. Az idevágó elemzés külön tanulmány for¬
májában már megjelent, ezért csak az eredmények rövidebb ösz¬
szefoglaläsät adjuk.*
A nyers halálozási ráta az 1785. évi népszámlálás idején 49 ez¬
relék (a korábbinál magasabb halottszám ebben az évtizedben ter¬
mészetes fogyással járt együtt, tehát ezt az arányt rendkívülinek mi¬
nősíthetjük). A valóságos arányt azért is valamivel alacsonyabbra
tehetjük, mert a város tényleges lakossága az év nagy részében ma¬
gasabb, mint amennyit a népszámlálás jelenlevőként rögzített. Töb¬
bek között ugyanis az összeírók nem vették számba a Keszthelyen
ekkor már állandóan jelen lévő katonaságot, diákságot stb., míg a
halottak között megtaláljuk őket."7
Az 1851. évi népszámlálás adatai alapján az 1840-es évek halálozási
rátája csak 31 ezrelék. A csökkenésnek több oka lehet. Elsőként a né¬
pesség korösszetételének módosulását kell említeni. Csökken a születési
arány, vagyis az össznépességnél lassabban nő a magas korspecifikus
halandóságú kisgyermekek száma. A korszerkezet eltolódik a mun¬
66 Benda Gyula 2000.
67 A Keszthelyen átvonuló vagy bekvártélyozott katonaság halottai egyes évek¬
ben elérik a hét-nyolc főt, ezenkívül születések, házasságok és természetesen
gyermek halottak is köthetők a katonanépesség jelenlétéhez. A nyäri-öszi la¬
kosságszámot az aratók és cséplők is növelik, mellettük leginkább a környező
falvakból télire Keszthelyre húzódó koldusok említendők.