Oldal 155 [155]
OCR
Egy majdnem mozdulatlan világ 153 nem különböztetjük meg a házasságkötés évét, hanem az egész sokaságot egyben elemezzük. Az így nyert termékenységi mutató jellemzői nem térnek el jelentősen a korábban vizsgált három házassági kohorszétól, egyedül a 15-19 éves korban férjhez ment nők esetében magasabb a termékenység. A női termékenység összegző mutatója a teljes termékenység, azaz a termékenységi potenciálnak az a mutatója, amelyik azt mondja meg, hogy hány gyereket szült volna egy nő, ha adott kortól 50 éves koráig házasságban él. Ezt a számot a korcsoportos arányok öszszegzésével kaphatjuk meg." 6.17. TABLA A TELJES TERMEKENYSEG A I5—I9 ES A 20—24 ÉVES KORBAN HÁZASSÁGOT KOTO NOKNEL, 1750-1809 évtized nők életkora a házasságkötéskor 15-19 éves 20-24 éves 1750-1769 7725 6950 1770-1789 7640 6590 1790-1809 7881 6395 1750-1809 8158 6750 A teljes termékenységi mutató 7600-7800 a legfiatalabb házassági kohorsznál, 7000 alatti és csökkenő az idősebbiknél. A később házasságra lépők tehát átlagosan egy-két gyerekkel kevesebbet szülhetnek, mint fiatalabban házasságot kötő társaik. A tényleges gyerekszám - ezt mindig hangsúlyozzuk - ennél alacsonyabb, mert a házasságok ennél rövidebb ideig tartanak. Házassági kohorszok szerint elemeztük a gyermekszülések közötti távolságot. A házasságkötés és az első gyermek születése között eltelt idő az első mutató, amelyet megvizsgálunk. Amennyiben ez 8 hónapnál rövidebb, azt feltételezzük, hogy a gyerek a házasság előtt fogant. Az első évtizedben, 1750 és 1759 között az elsőszülött gyerekek 4,76 %-a sziiletett korán, azaz 7 vagy kevesebb hónapra. Ez az arány lényegében félévszázadon át azonos marad, majd emelkedni kezd, és 1810-től kezdve 1096 felett van, az 1840-es években pedig 11,49%. A házasság előtti fogantatás arányának meg6! Az arányokat öttel szorozva megkapjuk a gyerekszámot, ezt adjuk össze.
