Oldal 155 [155]
Egy majdnem mozdulatlan világ 153
nem különböztetjük meg a házasságkötés évét, hanem az egész so¬
kaságot egyben elemezzük.
Az így nyert termékenységi mutató jellemzői nem térnek el je¬
lentősen a korábban vizsgált három házassági kohorszétól, egye¬
dül a 15-19 éves korban férjhez ment nők esetében magasabb a
termékenység.
A női termékenység összegző mutatója a teljes termékenység, azaz
a termékenységi potenciálnak az a mutatója, amelyik azt mondja
meg, hogy hány gyereket szült volna egy nő, ha adott kortól 50 éves
koráig házasságban él. Ezt a számot a korcsoportos arányok ösz¬
szegzésével kaphatjuk meg."
6.17. TABLA
A TELJES TERMEKENYSEG A I5—I9 ES A 20—24 ÉVES KORBAN HÁZASSÁGOT
KOTO NOKNEL, 1750-1809
évtized nők életkora a házasságkötéskor
15-19 éves 20-24 éves
1750-1769 7725 6950
1770-1789 7640 6590
1790-1809 7881 6395
1750-1809 8158 6750
A teljes termékenységi mutató 7600-7800 a legfiatalabb házassági
kohorsznál, 7000 alatti és csökkenő az idősebbiknél. A később há¬
zasságra lépők tehát átlagosan egy-két gyerekkel kevesebbet szül¬
hetnek, mint fiatalabban házasságot kötő társaik. A tényleges gye¬
rekszám - ezt mindig hangsúlyozzuk - ennél alacsonyabb, mert a
házasságok ennél rövidebb ideig tartanak.
Házassági kohorszok szerint elemeztük a gyermekszülések kö¬
zötti távolságot. A házasságkötés és az első gyermek születése kö¬
zött eltelt idő az első mutató, amelyet megvizsgálunk. Amennyiben
ez 8 hónapnál rövidebb, azt feltételezzük, hogy a gyerek a házasság
előtt fogant. Az első évtizedben, 1750 és 1759 között az elsőszülött
gyerekek 4,76 %-a sziiletett korán, azaz 7 vagy kevesebb hónapra.
Ez az arány lényegében félévszázadon át azonos marad, majd emel¬
kedni kezd, és 1810-től kezdve 1096 felett van, az 1840-es évek¬
ben pedig 11,49%. A házasság előtti fogantatás arányának meg¬
6! Az arányokat öttel szorozva megkapjuk a gyerekszámot, ezt adjuk össze.