Page 153 [153]
OCR
Egy majdnem mozdulatlan világ I5I 1820 előtt kötött házasságokat tekinthetjük a termékenység szempontjából lezárt, befejezett együttéléseknek. A családrekonstrukciót és az arra épülő mutatók kiszámítását Louis Henry módszerét követve végeztük el. A termékenység mérésének kialakult módszere a korspecifikus női termékenység vizsgálata: a korspecifikus női termékenységet az 1000 házas nőévre számított születések számával mérjük. Az eljárás lényege a következő: először kiszámoljuk, hogy egy adott életkori csoportban a vizsgált nők hány évet töltöttek házasságban, majd meghatározzuk, hogy ezen évek alatt hány gyermekük született, végül a két számot egy-egy kohorsz esetében összegezve egymásra vetítjük. Ebben az esetben mindenkor félév pontossággal a nő megélt életéveivel számoltunk, az adott életszakaszban eltöltött évek meghatározásánál pedig évközépi születési dátumot feltételeztünk." A házasságkötés időpontjánál figyelembe vettük a tört éveket, de a későbbi ötéves időszakoknál csak azokkal számoltunk, akik a teljes öt évet házasságban töltötték. Vagyis azt számoltuk ki, hogy például a 20-24 éves korcsoportban hány születés esik a házasságban leélt évekre (a mutatót 1000 nőre számoljuk). Az elemzés során härom hüszeves häzassägi kohorszot — 1750-1769, 1770-1789, 1790-1809 - vizsgältunk (a részletes tablazatokat lasd FUGGELEK IX. TÁBLA). Mivel a házasságkötés kora jelentősen befolyásolja a gyerekszámot és a termékenységet, az eltérő korban házasságra lépő nőket külön-külön vizsgáltuk. Az 1750 és 1769 között Keszthelyen 19 évesen és fiatalabban házasságot kötött nők esetében (n-174) ez a mutató a feleség 15-19 éves korában 383, 20-24 éves korában 408. A következő ötéves korcsoportban a nők már kevesebb gyereket szülnek, ez a szám 347. A termékenység a korral lassan csökken tovább: a 30-34 éveseknél 325, majd 34 éves kor után kezd erősen visszaesni (a 35—39 éveseknél a mutató értéke 227), 40 év felett pedig már alacsony: 75. A 44 évnél idősebbeknél mindössze 5 gyerekszületés esik 1000 nőévre. (Megjegyzendő, hogy az esetszám ebben a korban már igen alacsony, tehát az adatok nem megbízhatóak.) Az életkori arányok alakulása ugyanezt a görbét követi azokban az esetekben, amikor nincs tudatos születésszabályozás. A különbségeket a görbe értékeinek nagysága, illetve a csökkenés meredeksége okozza. Keszthelyen a három egymás utáni kohorsz 60 Ez eltér az Andorka Rudolf által leírt módszertől, ő hónapra pontosan számol, de az csak akkor lehetséges, ha ismerjük a nő pontos születési idejét. Lásd Andorka Rudolf 1988.
