OCR
Egy majdnem mozdulatlan világ 143 A korabeli szokás szerint az esküvőt a nő lakóhelyén kötik — függetlenül attól, hogy az ifjú pár hol telepszik le. Ezért a keszthelyi anyakönyvben elsősorban idegenből jött férfiakat találunk. De a vőlegény lakóhelyén is anyakönyvezhetik a másutt kötött házasságot. Feljegyezheti a plébános, hogy elbocsátotta a vőlegényt egy más településen kötendő házasságkötéshez (ilyenkor általában tanúkat nem nevez meg, de a menyasszony adatait beírja). Ez történt Keszthelyen az 1800-as évek elején. Az 1830-as évektől azonban egyszerű kettős anyakönyvezési gyakorlatot figyelhetünk meg. Ez azt jelenti, hogy a menyasszony lakóhelyének plébániáján is azonos módon anyakönyvezték a házasságot, s Keszthelyen nem különböztették meg a helyben és a másutt kötött házasságokat. Az anyakönyvezési gyakorlat változásai valószínűleg központi (püspöki) utasításokat követtek, de ezeket nem ismerjük. Ennek következménye, hogy 1840-1849 között megemelkedik a nem keszthelyi menyasszonyok száma és aránya (35,2%), de ez az anyakönyvezési gyakorlat, nem pedig a korábbi házasságkötési szokások változásából fakad. Végeredményben a vőlegényeknek 14-1899-a érkezett máshonnan az esküvőre. Az általános gyakorlat az volt, hogy a nő költözött a férjéhez, vőnek menni sajátos és ritka jelenség maradt. Ezt egyértelműen megerősíti a részletes családrekonstrukció, amely azt mutatja, hogy az idegenből jött vőlegények és menyasszonyuk elvándorolnak (gyerekük nem születik Keszthelyen, nem adóznak a városban stb.), továbbá az 1771. évi lélekösszeírás."5 A Keszthelyen esküvőt tartó, nem helyben lakó ferfiak 90%-änak neve nem bukkan fel többet az anyakönyvben, vagyis nem telepednek le helyben (a menyasszonyok egy része azonban özvegyen visszatért Keszthelyre). 1830-1839 k6zött peldäul 69 ferfiböl 53 (76,8%) , tűnik el? szemünk elől, 13 nőből viszont csak 3 (23,1 90). A Keszthelyről asszonyt választók vagy esetleg Keszthelyre férjhez mentek összesen 163 azonosítható településről származnak (vö. FÜGGELÉK III. TÁBLA). Ebből 96 hely egyetlenegyszer szerepel. A gyakrabban előforduló települések elsősorban a környező falvak, amelyek egyben a legtöbbször a Festeticsek keszthelyi vagy szentgyörgyi uradalmához is tartoztak: Egregy (11), Karmacs (12), Meszesgyörök (34), Páhok (26), Rezi (13), Zalaszántó (18), Vállus (12), Vörs (13), Zalaszentgyörgy (10), Zsid (20). Kisebb intenzitású >> A Zala megyei egyházlátogatási jegyzőkönyvek kiadott köteteiben kikerestem az elvándorolt házaspárokat, s az esetek többségében megtaláltam őket a férjnek az anyakönyvben feltüntetett lakóhelyén.