Seite 144 [144]
142 A népesség a történeti demográfia szemszögéből
54,8%-ära (51,0) a 2-5 év közötti korkülönbség jellemző. (Az ät¬
lag 4,5, illetve 4,9.)
A házasodásnál a vőlegény és a menyasszony születési, származási
vagy lakóhelyét, azaz a lokális endogámia—exogámia jelenségét is
szokás vizsgálni." A keszthelyi anyakönyv az 1750-es évektől je¬
löli a vőlegény vagy esetleg a menyasszony nem helybeli voltát és
lakóhelyét (egyes esetekben származási helyét5"), de ez a rovat,
megjegyzés eleinte esetleges, majd az 1800-as évek elején gyakran
elmarad, s lényegében csak 1830 után tekinthető újra megbízhatónak.
A házasságok közelebbi elemzése azt mutatja, hogy a plébános a la¬
kóhelyet (és nem a születési helyet) írja be, vagyis a már Keszthelyen
lakó, de nem ott született, hanem akár gyerekként, akár felnőttként
bevándorolt, munkát vállaló emberek esetében nem a születés he¬
lyét jelzi, hanem Keszthelyt tűnteti fel lakóhelyként.
6.II. TÁBLA
AZ IDEGENBOL SZARMAZO VOLEGENYEK ES MENYASSZONYOK KESZTHELYEN,
1750-1849
évtized ferfiak |nök |együtt összes häzassäg %-äban
1750-1759 16 2 18 5,1
1760-1769 68 5 73 18,7
1770-1779 71 3 74 16,2
1780-1789 70 3 73 16,2
1790-1799 60 6 66 14,6
1800-1809 30 11 41 7,4
1810-1819 24 17 41 9,2
1820-1829 10 1 11 2,1
1830-1839 69 13 82 14,9
1840-1849 70 38 108 16,7
Más megközelítésű vizsgálat, tehát a számított, esetleg a becsült házasodási kor¬
ból kiinduló korkülönbség-kalkuláció nincs a dolgozatban, a gondolatmenet itt
elkanyarodik az endogámia—exogámia kérdésköre felé.
53 Az idegenből jötek származási helyével vagy más településre házasodók befogadó
településével, azaz a házassági kapcsolatokkal kulturális kapcsolatokat, a ván¬
dormozgalom feltehető irányát jellemezhetjük.
Pl. az 1770-es évek csehországi, ausztriai bevándorlói esetében, ahol nem tud¬
juk eldönteni, hogy a bobemus vagy az austriacus megjegyzés hogyan értendő
(azaz közvetlenül származási helyükről érkeztek-e Keszthelyre cseh és osztrák
alattvalók, vagy a jelző az „ällampolgärsägukat” jelöli csak).
54