születéseknél, s az újraházasodások révén hat a házasságszám vál¬
tozására. A nagyobb csecsemőhalálozás (a szoptatás abbamaradása
újból inkább termékennyé teszi a nőket), részben pedig az új há¬
zasságkötések után hamarosan újból megnő az újszülöttek száma.
A házasságkötések éves ingadozásait elsősorban az újraházasodás
okozza.
A születések és a halálozások különbsége adja meg a népesség
természetes szaporodását vagy fogyását. Az 1780-as évekig a kor¬
rigálatlan adatok nagy természetes szaporulatot mutatnak, de már
rámutattunk, hogy a halálozások jelentős alulregisztrálása bizo¬
nyítható. Az adatokat megkíséreltük becsléssel korrigálni. Egyrészt
a csecsemő- és kisgyermek-halandóságnál a későbbi arányok visz¬
szavetítésével nyerhetünk számadatot a feltételezett kimaradt ha¬
lottak számára, másrészt pedig az 1771. évi lélekösszeírásban ösz¬
szeírt és az 1750 után született gyerekek összevetésével kapjuk meg
a meghalt és anyakönyvezett, illetve a feltehetőleg meghalt, de nem
anyakönyvezett gyerekek arányát. Az 1771-ben Keszthelyen összeírt
családokban 1750 és 1771 között 2890 gyerek született. Közülük
1290 élt az összeíráskor Keszthelyen, 866 temetését feljegyezték a
halottak anyakönyvébe, , elveszett" 712. A megsziiletettek 24,6%¬
ának halálát feltehetőleg nem jegyezték fel (a becsült gyermekhalálok
45%-ät).
A felnőttek esetében a nem anyakönyvezett halálesetek számát
az adójegyzékek és az újraházasodások vizsgálatával becsülhetjük
meg. Az egymást követő adókivetési jegyzékekben biztosan meg¬
haltnak tekintünk valakit, ha az adózók között az özvegye követi.
1747 és 1771 között 51 esetben nem találtuk meg a férj halálának
bejegyzését. Az újraházasodás esetében nyilvánvaló, hogy a férj vagy
a feleség újabb házasságkötése egyértelműen jelzi házastársa halálát.
57 férfi és 30 nő esetében nem leltük meg a temetés (halál) idejét az
anyakönyvben. A két adatsor összevetése után kiderül, hogy 110
férfi és nő halálozási adatai is , elvesztek".
Az ily módon korrigált halálozás- és a születésszám alapján 683
Az imént (6.9. tábla) két másik módszerrel az egyévesnél kisebb csecsemők
esetében (intervallummödszer) 2-13%-os kimaradäst, az 6tévesnél fiatalabb
gyermekek esetében (keresztnévmódszer) 1-599-os kimaradást állapított mega
szerző a halálozások tekintetében, de ezek az adatok az 1770-1849. évi időszak
évtizedeire vonatkoztak, itt pedig az 1750-1771 közötti hiänyt talälta a 21
évesnél fiatalabb népesség halälozäsa eseteben 45%-osnak.