Seite 135 [135]
OCR
Egy majdnem mozdulatlan világ 133 1830-as évektől tízéves átlaga eléri és meghaladja a 1096-ot. (Lásd FÜGGELÉK VIII. TÁBLA) Ez utóbbi magasnak ítélhető, bár az öszszehasonlításhoz alig rendelkezünk adatokkal." A korábbi kiugró évek jellemzően egybeesnek a halandóság emelkedésével, a rossz terméssel, a válságos periódusokkal. A tendencia emelkedése részben a szexuális magatartás feltételezhető változásával esik egybe (párhuzamos a házasságkötés előtt fogant gyerekek arányának emelkedésével), részben pedig azzal magyarázható, hogy a központi szerepében erősödő település vonzza a megesett leányokat: a születéseknél néha az anyakönyv is jelzi az idegen lakóhelyet, származást, máskor a név és a cselédi állapot árulkodik erről. A halálozásokat a születéseknél megfigyeltnél nagyobb éves ingadozás jellemzi. A halálozás egyik évről a másikra akár a kétszeresére is felszökhet, nagyobb halandóságú évek után pedig jelentősen visszaeshet. A halandóság felfelé megugró kilengései Keszthelyen a vizsgálható periódusban nem érik el a korábbi nyugat-európai népesedési válságok mértékét, de hatásuk megmutatkozhat a nemzedékek egyenlőtlen számában. A jelentősebb többlethalálozást hozó években leginkább a kisgyerekek halandósága nő meg, kevesebb és ritkább a felnőtteket is pusztító krízis. A rossz éveknek 1780 és 1819 között nagyobb a gyakorisága. Ez egyértelműen a klimatikus viszonyokkal magyarázható, és az ezek következményeképpen jelentkező elégtelen mezőgazdasági termelésre vezethető vissza. Mivel a halál okát az anyakönyvek nem adják meg, a többlethalálozás közvetlen meghatározóit (járványok, elégtelen táplálkozás stb.) nem tudjuk meghatározni. A nagy járványok közül a pestis 1710-ben okoz jelentős pusztítást, az 1738—1741-es pestis Zalát, s így feltehetőleg Keszthelyt sem érintette. A későbbiekben leginkább himlőjárványokra gyanakodhatunk. Az 1831-ben pusztító új járványos betegség, a kolera első hulláma nem éri el a várost. Az 1834-1835. évi halandóságot esetleg okozhatta a kolera, majd pedig 1849 elején nagyszámú halottat követelve Keszthelyen is bizonyitottan megjelent.* A halálozások számának megemelkedése visszaesést okozhat a # A hivatalos népmozgalmi statisztika előtti korból elszórt adatokkal is alig rendelkezünk. Keszthelyen ez az arány a századfordulón is hasonló szinten mozog (Jankó János 1902). 46 A demográfiai válság problémájával részletesen foglalkozom a halandóságról írt korábbi tanulmányomban (Benda Gyula 2000).
