Seite 135 [135]
Egy majdnem mozdulatlan világ 133
1830-as évektől tízéves átlaga eléri és meghaladja a 1096-ot. (Lásd
FÜGGELÉK VIII. TÁBLA) Ez utóbbi magasnak ítélhető, bár az ösz¬
szehasonlításhoz alig rendelkezünk adatokkal."
A korábbi kiugró évek jellemzően egybeesnek a halandóság emel¬
kedésével, a rossz terméssel, a válságos periódusokkal. A tendencia
emelkedése részben a szexuális magatartás feltételezhető változásával
esik egybe (párhuzamos a házasságkötés előtt fogant gyerekek ará¬
nyának emelkedésével), részben pedig azzal magyarázható, hogy a
központi szerepében erősödő település vonzza a megesett leányokat:
a születéseknél néha az anyakönyv is jelzi az idegen lakóhelyet, szár¬
mazást, máskor a név és a cselédi állapot árulkodik erről.
A halálozásokat a születéseknél megfigyeltnél nagyobb éves in¬
gadozás jellemzi. A halálozás egyik évről a másikra akár a két¬
szeresére is felszökhet, nagyobb halandóságú évek után pedig je¬
lentősen visszaeshet.
A halandóság felfelé megugró kilengései Keszthelyen a vizsgálható
periódusban nem érik el a korábbi nyugat-európai népesedési vál¬
ságok mértékét, de hatásuk megmutatkozhat a nemzedékek egyen¬
lőtlen számában. A jelentősebb többlethalálozást hozó években leg¬
inkább a kisgyerekek halandósága nő meg, kevesebb és ritkább a
felnőtteket is pusztító krízis.
A rossz éveknek 1780 és 1819 között nagyobb a gyakorisága. Ez
egyértelműen a klimatikus viszonyokkal magyarázható, és az ezek
következményeképpen jelentkező elégtelen mezőgazdasági termelésre
vezethető vissza. Mivel a halál okát az anyakönyvek nem adják meg,
a többlethalálozás közvetlen meghatározóit (járványok, elégtelen
táplálkozás stb.) nem tudjuk meghatározni. A nagy járványok kö¬
zül a pestis 1710-ben okoz jelentős pusztítást, az 1738—1741-es pes¬
tis Zalát, s így feltehetőleg Keszthelyt sem érintette. A későbbiekben
leginkább himlőjárványokra gyanakodhatunk. Az 1831-ben pusz¬
tító új járványos betegség, a kolera első hulláma nem éri el a várost.
Az 1834-1835. évi halandóságot esetleg okozhatta a kolera, majd
pedig 1849 elején nagyszámú halottat követelve Keszthelyen is bi¬
zonyitottan megjelent.*
A halálozások számának megemelkedése visszaesést okozhat a
# A hivatalos népmozgalmi statisztika előtti korból elszórt adatokkal is alig ren¬
delkezünk. Keszthelyen ez az arány a századfordulón is hasonló szinten mozog
(Jankó János 1902).
46 A demográfiai válság problémájával részletesen foglalkozom a halandóságról
írt korábbi tanulmányomban (Benda Gyula 2000).