Oldal 124 [124]
I22 A népesség a történeti demográfia szemszögéből
szi a születést, illetve lehetővé teszi a vőlegény és a menyasszony be¬
illesztését korábbi családjaikba.
A magyarországi gyakorlatban a 19. század közepéig nem volt
szokásban a házasságnál a szülők nevének feltüntetése. Keszthelyen
ennek 1849-ig nyoma sincs. Ez azt jelenti, hogy egy nagyobb te¬
lepülésen — mint például Keszthely — a kevésbé gyakori neveknél is
esélyünk van arra, hogy a szóba jöhető években több azonos nevű
fiú vagy leány született. A házassági anyakönyv életkori bejegyzése
sem elég biztos támpont, elemzésünk szerint elég nagy szórással kö¬
zelíti a valós életkort. Az anyakönyv alapján tehát dönteni kell több
lehetőség közül, ezt becslési eljárásnak nevezzük. Az anyakönyvek
ehhez becses segítséget adnak, ha a házaspár a településen marad,
és gyerekei születnek. Ilyenkor gyakran változik a beírásnál a hasz¬
nált név. A megkülönböztető nevek felbukkanása sokat segít a le¬
származás megállapításánál. Keszthelyen gyakori családnév a Nagy
(régóta helyben lakó családok). A források Fáró Nagy, Rácz Nagy,
Csácsi Nagy néven különböztetik meg őket. (A megkülönböztető má¬
sik név gyakran az anya családneve, amely aztán végleg rajtamarad
a leszármazottak megnevezésén.) Ritkaság, hogy kettős nevet hasz¬
nál az anyakönyv (még ritkább az alias formula használata). Néha
utólag írta be a plébános, hogy az illető valójában más néven is is¬
mert. A leggyakoribb, hogy felváltva használja egyik és másik ne¬
vet, ezáltal segít a megkülönböztető név megtalálásában és az azo¬
nosításban. A gyerektelen vagy elköltözött házaspároknál azonban
a legtöbbször a gyakori nevek nem tették lehetővé az azonosítást,
vagy bizonytalanabb becslést eredményeztek. A becsléshez azonban
más forrásokat is felhasználtunk.
Igen sok segítséget nyújtottak a végrendeletek, a hagyatéki ügyek so¬
rán keletkezett iratok (elsősorban az osztálylevelek). A végrendelet ál¬
talában megadja az örökösök nevét. Ezek lehetnek gyerekek, unokák.
A legtöbbször a leányoknál a férj nevét is megemlítik. Ugyanakkor
számos egyéb ma rokonságra utaló megnevezést is találunk, ahol nem
mindig sikerült azonosítani a pontos jelentést. A hagyatéki perekben,
az osztálylevelekben pontos leszármazási táblákat is találhatunk, ezek
igen nagy segítséget nyújtottak a leszármazási rend összeállításában.
Az adójegyzékek is fontos kiegészítő információt adhatnak. Gyak¬
ran adózik a vő az apósa vagy anyósa mellett mint házatlan zsellér.
A fiúk is feltűnnek szüleik után, vagy éppen azok helyén az adó¬
jegyzékben. Ez mind segít a leszármazás pontosabb becslésében.
Néha fordított eljárásra is szükség volt: az adóösszeírás pontatlan