Seite 118 [118]
II6 A népesség a történeti demográfia szemszögéből
A két népszámlálás népessége gyenge nőtöbbletet mutat, a legjobb¬
nak ítélt 1771. évi részletes lélekösszeírás is hasonló arányt jelez.
Ez a jelenség — a nőtöbblet - a korabeli városias településekre jel¬
lemző.? Megerősíti korábbi kritikánkat az 1757. évi lélekösszeírás
valószínűtlenül alacsony női létszáma. A nem nemes összeírásoknál
jelentkező férfitöbblet oka lehet a katonai célú számbavétel, a nők
egyetlen rovatban való kimutatása.
A Keszthelyen élők korösszetételére jóval kevesebb adat áll ren¬
delkezésünkre, s azok közül is szinte csak egyet, az 1771. évi lélek¬
összeírást fogadhatjuk el valamelyest megbizhatönak. Az 1746-1748.
évi gyerek- és felnőttkorokról, az 1757. évi lélekösszeírás koradatairól
az anyakönyvekkel való összevetésnél egyértelműen megállapítható,
hogy nem tükrözik a valós életkort. Egyes esetekben kifejezhetik a
plébános véleményét, hogy különböző státusú embereknek milyen
korúaknak kell lennie (nőtlenek, leányok és fiúk, szolgák), máskor
azonban teljesen légből kapottnak minősíthetők.?! Az 1771. évi lé¬
lekösszeírás koradatainál a 20 éven aluliaknál az életkor nem tért
el jelentősen az anyakönyv alapján kiszámolt betöltött kortól (az
életkor növekedésével az eltérés ugyan valamennyit nőtt, de ez a
kismértékű véletlen vagy tudatos torzítás elhanyagolható). A fel¬
nőtteknél itt is erős a kerek életkorok torzító jelensége, de ennek
hatása a korcsoportos elemzéssel csökkenthető. ?
Ennek alapján az 1771. évi korstruktúra kiegyenlített (halandósági
válságok hullámvölgyei nem észlelhetők). A népesség fele 19 éves és
fiatalabb, viszont a 60 évesek és idősebbek aránya mindössze 4,2%.
A halandóság szépen kirajzolódó hatása 19 éves korig csökkenti az
30 Thirring Gusztáv 1938.
31 "Korábbi tanulmányomban részletesen bemutattam a gyerekeknek az anyakönyv
alapján megállapítható életkora és a beírt korok rendszer nélküli eltérését, itt
felesleges ennek megismétlése. (Vö. Benda Gyula 1998: Függelék 114-117.)
A korstruktúra elfogadható elemének tartottam, hogy mind 1748-ban, mind pe¬
dig 1757-ben egyes korévek teljesen hiányoztak (a hiányzó korévek nagyjából azo¬
nos születési kohorsz hiányát jelölték), ezt egy korábbi halandósági válság ,,em¬
lékeként” értelmeztem (a tényleges koroknál is észlelhető kisebb hullámvölgy).
A fiúk és leányok eltérő korban való kiválását a szülői családból mindkét idő¬
pontban jellemzőnek ítéltem és felhasználtam a házasodási kor elemzésénél.
1757-ben pedig a szolgálóleányok, szolgák, inasok és legények koradatait is el¬
fogadtam mint lehetséges , reprezentációt" (azaz mint olyan képet, amely a plé¬
bános felfogását tükrözi, de a tényleges helyzetnek is megfelelhet).
32 Részletesen lásd Benda Gyula 1998:104-107; 117.