Page 116 [116]
OCR
II4 A népesség a történeti demográfia szemszögéből dó vallású lakosság számának növekedése. Az 1785-ben 132 fősre tehető csoport létszáma 1850-ben 678-ra emelkedett, a mezőváros jogi népességének majd 1899-a volt izraelita. A zsidó népesség számát a zsidóösszeírások és az adóösszeírások segítségével tudjuk megbecsülni. Ezt a zsidó közösség bemutatásánál részletesen ismertettük. Ennek alapján — ahogyan ezt már jeleztük — az 1830-as évektől jelentős a növekedés. A nem katolikus keresztények száma nem jelentős, s bár a horvátországi és más külföldi területekről szüntelen a bevándorlás, etnikai csoportok nem alakulnak ki. A horvátok felszívódása folyamatos. Az 1770-es években például a Turopoli Vugovics család saját horvát nyelvű iratait sem elolvasni, sem megérteni (magyarra fordítani) nem tudja, nehézséget okoz horvátul értő embert találni." A németül beszélők száma az 1750-es években jelentősen megnő, ekkor a Festeticsek német nyelvű papot is kérnek a veszprémi püspöktől. A német kézművesek beköltözése és főleg az a tény, hogy a földesúr erősen támogatja őket, az 1760-as évek végén feszültségeket eredményez, egyik oka lesz a keszthelyi lakosság lázongásának.?" A személyi iratok (végrendeletek, becsűk, osztálylevelek), valamint a kiállított számlák és a névaláírási formák azt mutatják, hogy egyes családokban, illetve annál kicsit szélesebb körben él a német nyelv használata. A zsidó lakosság ugyancsak használja a német nyelvet is.” Ugyanakkor a névmagyarosítás, a keresztnévadás tendenciái erős asszimilációs folyamatot igazolnak. 1851-ben nagyon kevesen, 25 A Vugovics család megkísérli nemességének igazolását, annak kapcsán kerülnek elő a régi papírok: Zmlt IV.1.e Nemességvizsgálatok, 1714-1773. 26 1755-ben Festetics Kristóf szerint 220 német nyelvű lakos él Keszthelyen, ezért kér német nyelvű papot, lásd Kovacsics József (szerk.) 1991:73. A levél eredetijének lelőhelye: Veszprémi Püspöki Levéltár, Acta Parocbialia, Fasc. III. Mikrofilmmásolata a Magyar Országos Levéltár filmtárában található. Az 1766-1769 közötti eseményekről részletesen beszámol Bontz József 1896; Szántó Imre 1954 és Szántó Imre 1984, illetve valamennyi helytörténeti munka. A közokiratok nyelve magyar (igy a 19. szdzadb6l a végrendeleteké is), az osztalyleveleké, a szakértéi becstiké (haz vagy szerszämkészleté, bolti eszküzüké) már gyakrabban német. A számlák és főleg az aláírások tartják meg legtovább a németes írásmódot. A zsidó vallásúak nyelvhasználatára ad némi támpontot a Festetics család levéltárának külön fondja: MOL P274 A zsidóságra vonatkozó iratok. A 18. század közepétől megfigyelhető a spontánnak nevezhető magyarosítás: Virth János (e néven köt házasságot) gyerekeit már mind Gazda néven keresztelik meg. Adler Jakab fazekast Sass Jakabként is emlegetik. Ez a tendencia válhat később hivatalossá. Frohner városbíró az 1840-es években Örömyre ma27 28
