Erről eddig igen keveset tudunk. Az 1780-as évek végén találkozunk
először egy okmány alján a zsidók bírájának aláírásával, ez a tiszt¬
ség 1848-ig fennmaradt."
A nagyobb létszámú zsidó vallású lakosság integrálódását köz¬
vetett adatokkal tudjuk alátámasztani. Az egyik elemezhető fo¬
lyamat a közigazgatási dokumentumok segítségével mutatható be.
Az izraeliták külön kezelése a 18. század közepén egyértelmű: kü¬
lön összeírási rendszerük van, eleinte hadiadót sem fizetnek stb.
Az adózásban a mezővárosi polgárok (zsellérek és lakók) után kö¬
vetkeznek, az árendásokkal együtt. Majd fokozatosan bekerülnek
az utcánkénti, hazankénti sorba — előbb a háztulajdonosok, majd
a más házában lakók is. (1818 után megint visszatér a korábbi for¬
ma, a külön összeírás.) Hasonlóan elemezhető a megnevezések vál¬
tozása: a 19. században egyre inkább rendes család- és utónév-meg¬
jelöléssel kerülnek be az összeírásokba, korábban gyakori volt a
zsidó jelző 4 foglalkozás vagy utónév formula. Az adózó nép (nem
nemesek) fogalma már a zsidó vallásúakra is kiterjedt. A földesúr
mindenkor védte és támogatta a beköltöző, gyarapodó zsidóságot,
de egyben külön kezelte ügyeit.
Megint csak sajátos folyamat az iskolai integráció. A zsidó közösség
a 18. század végétől hozzájárul az elemi iskola fenntartásához, mi¬
közben saját tanítókkal is rendelkezik. Az elemi iskola látogatottsági
adatait sajnos nem ismerjük. A gimnáziumban az 1840-es évektől
ugrásszerűen megnő a zsidó diákok száma. Az iskolába áramlás fo¬
lyamata korábban indult meg. 1816-ban Baron Jakab egy évig volt
a gimnázium tanulója, de ez az első beiratkozás egyedi jel maradt (a
Baron család ekkor már emelkedni kezdett), majd 1828-ban a rab¬
bi fia a következő beiratkozott zsidó diák. Az 1830-as években már
évente egy-egy új tanuló szerepel az anyakönyvekben. 1844-ben és
1845-ben viszont tömegesen iratkoznak be új diákok (1845-ben a
keszthelyi új diákok fele zsidó vallású). E mögött azt a döntést sejt¬
hetjük, hogy a hagyományos zsidó iskoláztatás helyett (mellett) a
nyilvános gimnáziumba való beíratás a beilleszkedés egyik fontos
lépéseként született meg."
Házassági kapcsolatokról természetesen nem beszélhetünk, de
egy eset fontos jel: 1826-ban Rechniczer kereskedő leánya meg¬
keresztelkedett, és hozzáment egy gazdatiszthez. A fiatal pár Keszt¬
1° A zsidök biräjära elszört adatok Sägi Käroly - Cseby Lajos - Goldschmied Ist¬