Oldal 94 [94]
OCR
92 A társadalmat megbatározó tényezők maradó, adózása alapján besorolhatatlan 6 adózóból 1 volt boltos, 3 kereskedő és 1 szűcs. 1787-ben 4 boltos és 3 iparos mellett 9 volt beazonosíthatatlan. Más adatokkal is összevetve ezek között 4 muzsikus volt, 1 kereskedő és 1 szűcs. A későbbiekben is mindig sok a pillanatnyi helyzete alapján osztályozhatatlan adózó. Valójában a kereskedés különböző formáiból élő kisegzisztenciákat feltételezhetünk, akiknek adózása erősen bizonytalan és változó volt. A szabók számának növekedése az 1830-as évek végétől indult meg, addig az iparűzés inkább szórványosnak mondható. A Neumark család a szőlőhegyi és a keszthelyi mészárszékeket bérelte, egy-egy zsidó família a pálinkafőzésben is érdekelt volt. Egyedi keresztmetszetek a zsidóösszeírások segítségével is elemezhetők. Az 1832. évi, már idézett összeírás, amely egyébként mindössze 21 háztartást mutatott ki, a helybeli zsidóságnál egy előéneklőt és a zsinagóga gondviselőjét nevezi meg (ők fizetésből élnek), emellett két nagyobb kereskedőházat (a Baron testvérek évi 450 forint jövedelemmel és Schlesinger Márkus 185 forint jövedelemmel), további bizonytalannak minősített kereskedőt pedig hatot mutat ki. Négy esetben a bolti kereskedést jelöli meg, 3 iparost, 1 esetben haszonbérletet ad meg jövedelmi forrásként, 2 háztartásfőt teljesen elszegényedettnek minősít. A már említett Baron testvérek kiugróan magas jövedelme mellett 3 esetben ad meg 100 és 200 forint közötti jövedelmet, 6 háztartásnál 50 és 100 közöttit, 8 háztartásnál ennél kisebbet (és 2 jövedelem nélkülit). Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a kereskedés különböző formái mellett a mészárszék, a pálinkafőzés volt az egyik jellemző (a kocsmáros, vendéglős nem), mellette pedig a szűcs- és a szabómesterség, amelyek közül az 1830-as évektől az utóbbi vált tömegessé. A bolti kereskedelmet valószínűleg a görög kereskedőktől vették át, mindenkor jelentős arányban vettek részt a bolti árusításban (szerepük azonban sosem vált kizárólagossá e téren), emellett számos és gyakran változó gazdasági tevékenységet folytattak. Mindennek következtében mozgásban lévő és tagolt társadalmat alkottak. A Keszthelyen élő zsidó lakosság 1766 óta hitközséget alkot, s valószínűleg ettől kezdve működik a zsidó közösség önkormányzata is. 15 Zmit IV.1.b 1831. január 17. No. 37. Az összeírás kelte 1832. január 9. Az öszszeírás célját és módját nem ismerjük, a rovatai a jövedelemre nézve a következők: Âllapotjok és életmédjok az atyäk[na]k és anyäk[na]k / keresked6 a) valésägos; b) bizonytalan; c) boltbéli, Mesterség; Szegődés és haszonbérlet; Egészen elszegényedett. Esztendőbeli jövedelmek pengőpénzben.
