Page 93 [93]
OCR
A zsidó közösség és a lakosság 91 kes jobbágyként is összeírt Hoffmannék, ahol apa és három felnőtt fia él együtt. A leányok közül heten idegenben szolgálnak," egy pedig helyben. Kettőnél a tőkéjéből él megjelölést találjuk. Mayer Ábrahám (felesége Baron leány!) háztartásában egy Csehországból származó nevelőnő is élt (a háztartásban 4 leánygyermek volt, a legidősebb 21, a legkisebb 3 éves). A fiaik háztartásában élő özvegyasszonyok és özvegyemberek esetében általában nincs megadva önálló kereset, egy esetben a , fia tartja" megjegyzés fordul elő. Özvegy nők esetében kétszer a , tőkéjéből él" megjelölést találjuk. Az 1848. évi összeírás tehát sajátos foglalkozási szerkezetet mutat. Közelitsük meg ugyanezt az adöösszeiräsok kategöriäival is! Az adókivetésnél a kézműipari tevékenységet, a kétfajta kereskedést (mercatura, azaz bolti és guagestus, azaz kereskedelmi tevékenység) terhelték meg, illetve a földesúrtól kiárendált mészárszék, bolt, esetleg lakás stb. esetében az árenda összegét. Ezek gyakran kombinálódnak. Segítségükkel iparos-, kereskedő- és árendáscsoportokat hozhatunk létre. Számos esetben azonban az adójegyzékek az öszszeírt háztartásfőnek csak személyét, házát, állatait adóztatják meg, ilyenkor nem tudjuk a megélhetési forrást minősíteni. Ház és igásállat megléte esetén fuvarosként sorolhatjuk be őket. Egy-egy adózó esetében változhat a megterhelés, ez gyakran előfordul a zsidóknál. Emiatt az adójegyzék foglalkozási szerkezete nem igazán fedi le a valós tevékenységeket, főleg hogy azok gyakran sokfélék. Az uralkodó foglalkozási csoport a kereskedőké és árendásoké. Iparosoknál 1770 után viszonylag gyakori a szűcs, mellette a németvargák említendők, majd pedig egyre inkább a szabók száma növekszik. A kereskedésnél sajátos megnevezésként jelenik meg a lisztes. Úriszéki perek alapján arra következtethetünk, hogy kiskereskedési hálózatot alkottak, leginkább a Baron családtól függtek. Adózási szempontból mesterség és árenda után fizettek. Az adójegyzékek megnevezései alapján láthatók az egyházi alkalmazottak: zsidó sachter, zsidó tanító, schulsinger (előéneklő) stb. A végig jelenlevő zenész, muzsikus kategória gyakran csak második foglalkozásként mutatható ki, illetve erről is nevek, megjegyzések árulkodnak. 1777-ben 5 boltos, 1 kereskedő mellett 5 iparos adózott, a fenn4 Nagyatád, Daruvár, Rajk, Sümeg és Nagykanizsa (3 esetben) a szolgálat helye.
